Hitünk, 1985 (33. évfolyam, 1-8. szám)
1985-01-01 / 1-4. szám
-10-LÁTNI AKARJUK A JÉZUST! A karácsonykor megszületett, 12 éves korában már bölcsességéről s az Isten dolgaival való foglalkozásról ismert, az evangéliumi örömhírt hirdetni kezdő, próféciák beteljesedését prédikáló Jézusról egyre terjedt a hír. Az emberek szájról-szájra adták a keresztelésekor hallott mennyei szózat szavait, mások meg ott voltak a kánai mennyegzői házban, ahol első csodatettével ámította el az embereket. Ismét mások a bűnös Zákeussal való találkozásáról tudtak, vagy súlyos betegek meggyógyításáról beszéltek. De még olyasmit is el tudtak mondani egyesek, hogy ennek a csodálatos prófétának a szavára a háborgó tenger is lecsendesül. A hír egyre terjedt tovább és tovább, s mindig többen mondották vagy gondolták: látni akarjuk a Jézust! És ebben nem igen volt különbség hívő a Messiásként érkező Isten Fia után vágyódó igaz lelkek, a hitetlenül kétkedő s őt már eleve megtagadó „okosok” és „meggondoltak” vagy az egyszerű kíváncsiságtól fűtött tucatemberek között. Mindannyian egyaránt gondolták és mondották egymás között: látni akarjuk a Jézust! S ez a kívánság elhangzik ma is nem egyszer. Hívek és ellenségek ajkán egyaránt felcsendülnek ezek a szavak: látni akarjuk őt! A hitetlen ember kajánul gondol arra, hogy hiszen úgysem tudnák Őt megmutatni! Az ellenség nevetve várja a kívánság beteljesedését: hiszen majd kiábrándulnak belőle, csak meglássák egyszer közelről, hogy kicsoda ez az ember! A kétkedő ember, aki bizonyosságra vágyik, ettől várná lelki egyensúlyának a helyreállítását, a hívő ember pedig — aki már meghallotta az Ő szavát — szívével és annak minden melegével vár és vágyik a nagy pillanatra, hogy egyszer valóban meg is láthassa őt. Hol láthatjuk meg őt itt és most? Amikor Jézus életének utolsó napjaiban felment az ünnepre Jeruzsálembe, akkor az ünneplő zsidósággal egyidőben néhány görög ember is érkezett a városba. Ezeknek a görög embereknek egyetlen nagy kívánságuk volt: látni akarták a Jézust! S amikor utána kutattak, akkor a legtermészetesebbnek tartották azt, hogy tan.tványaihoz forduljanak. (Jn. 12, 21-22), így van ez azóta is, Krisztus tanítványai azok, akiket megkérdeznek vagy akiket fürkésző szemmel vizsgálgatnak akkor amikor akár hívők vagy hitetlenek, barátok vagy ellenségek a Jézust akarják látni. Hol vannak hát Jézus tanítványai most? Hol látható Ő ma? Az írás arról tesz bizonyságot, hogy Jézus tanítványai mindig csoportot alkottak, közösségben éltek egymással. A keresztyén ember közösségi ember. S ez a közösség, ahol a tanítványok megtalálhatók, ez az egyház! Az egyházban van, él és munkálkodik a Krisztus. Ez az Egyház pedig - az Ágostai Hitvallás szerint - örökké megmarad, „ez a szenteknek a gyülekezete, amelyben az evangéliumot igazán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki”. Itt vannak együtt mindazok, akik az ő pásztoruknak a hangját hallják, azoknak a csoportja — Luther szerint, akik hallgatják és vallják az evangélium igaz tanítását Krisztusról és akikben a Szentlélek lakozik. Aki őket megszenteli és munkálkodik bennük az Ige és szentségek által. Igaz, hogy a valóság azt mutatja, hogy ebben az egyházban „akadnak álkeresztyének és képmutatók is, akik együttesen ugyanazt a tanítást tartják, a szentségeket és a gyülekezet más külső előnyeit közösen élvezik”. „Az ilyeneket az igaz keresztyéneknek .el kell szenvedniük a gyülekezetükben és emberileg nem lehet megakadályozni, hogy közéjük tartozzanak és nem lehet őket a gyülekezetből kizárni.” .......-fe
