Hitünk, 1982 (30. évfolyam, 5-12. szám)
1982-11-01 / 11-12. szám
BABITS MIHÁLY SZÜLETÉSINEK 100. ÉVFORDULÓJÁRA "Amennyii hamisítatlan magyar költö Babits, annyira keresztyén lélek is". Nem lehet szebb megállapítás egy magyar költőről, mintha azt mondhatjuk róla, hogy igaz keresztyén lélek is. Babits Arany Jánoshoz hasonló, befelé élő, végtelenül szemérmes lélek volt. Egy kaotikus világban "az emberi szellem, az értelem és az isteni tökéletesség rendjében" kereste álmainak megvalósulását. Adyhoz hasonlóan ő is tusakodott, harcolt az Istennel, szenvedett és küzdött hitéért, mint oly sok igaz keresztyén. Jónás könyve című költeményéből valók ezek a sokszor idézett szavai: "Mert vétkesek közt cinkos, aki néma". Mélységes Isten-hitének egyik legszebb, legmélyebb kifejezője "ISTEN GYERTYÁJA" című-.verse: Engem nem tudtak eloltani: élek és itt vagyok, itten! Pedig nagy világ-szelek elé emelted hős, vak, kicsi gyertyád - mit akarsz velem, Isten? Inog a láng már és tövig ég bölcs, szent, konok kezeidben. S új szelek jönnek, fattyú-vihar, vakarcs poklok szégyen fuvalma mit akarsz velem, Isten? Szégyen-szél, fattyú-lehellet is zord annak, aki mezitlen: gyötörni tud, eloltani nem, míg viaszom csöppig kisírom mit akarsz velem, Isten? Mért tart magasra nagy tenyered? és milyen éj vize zúg lenn, hol sisteregve kiszenvedek ha majd kegyetlen beledobsz, hogy körmödre ne égjek, Isten? V. E.
