Hitünk, 1974 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4-5. szám
-5-Elhagyatott ságban, nagy szomorúságban, lelkem ott jár Nálad, Szemem könnybe lábad. Anyám! Édes anyám, úgy vágyom utánad! Elhagyott sírodon gyújtanék világot, Ültetnék violát s rezedavirágot, Ahogy Tőled láttam. Yirrasztanék most én, ahogyan Te tetted, Eáradt, égő fejem az öledbe vetted, S megvigasztalódtam. Égi magasságok boldog derűjéből kis keze Anyámnak Álmok meséiben simogat meg engem s szegényes tanyámat . Magamra maradtam, nincsen hová lennem, Megszállottak farsangjában nincsen kit keresnem. Utat jártam végig! Végső megnyugváshoz nincsen semmi másom, Anyám szerelméhez hű ragaszkodásom. Ma is és mindétig! Krúdy Eerenc O II O II O "0 II O II O TI 0 II O II O II 0 II 0 MEGINT TÁBOROZTUNK.,. 1953 nyarán rendezte meg Leskó Béla az első magyar cserkésztábort itt Argentínában. Semmi sem volt kezdetben a táborhoz az akaraton, a lelkesedésen meg a köréje tömörült ifjúságon kivül. Először csak két személyre volt sátruk, aztán 16-ra, de a fiúié száma magasabb volt. Akkor feléjük fordult egy hittestvér adománnyal és kölcsönnel. Neki köszönhető, hogy meg lett az első "saját" örsisátor. Aztán mások is segítettek a gyülekezetben igy gyarapodott lassan a felszerelés.
