Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 7. szám - Tárkány Szücs Ernő: Erdély öröklési jogszokásai
Erdély öröklési jogszokásai 395 A váraljai kutatásokat időrendben a Jogtörténeti Szeminárium kalotaszegi jogszokás-gyűjtései követték, amelyek már nem egyes községek viszonyait tárták fel, hanem összefüggő és nyelvileg szinte azonos tájét, ahol a társadalmi és gazdasági problémák is eléggé azonosak voltak.®^ Gyűjtésüket 1942 nyarán indították meg a hatalmas magyar tájegység legősibb, a tulajdonképeni Kalotaszegit jelentő felszegi részén, a Kalota és a Sebes-Körös háromszögében. A következő évben az északi vidékekre, az Almás vízválasztójának környékére tették át munkájuk színhelyét, majd ezen a nyáron (1944) tervezik a Nádas környékének és a Kapusok hajlatának átkutatását az élő szokásjog szempontjából. A községek közül Dobos László Bogártelkén, Nyárszón, Sárvásáron és Magyar-Bikalon, Kovács Bálint Sztánán, Kispetriben és Körösfőn, Oriőld Béla Sztánán és Középlakon, Jégh Károly Zsobokon és Ketesden, Gányi György Körösfőn, dr. Szathmáry Balázs és dr. Steffler Sándor Zentelkén, Kalotaszentkirályon, Báthory Zoltán Bábonyban, Demkő Jenő Far- nason, Molnár István Nagypetriben, jelen sorok írója Kalotadamo- son, Jákótelkén, Kalotaszentkirályon, Váralmáson, Körösfőn, Mákó- falván, Inaktelkén és Magyarkapuson gyűjtötte össze az élő jogi anyagot az Erdélyi Tudományos Intézet, valamint a m. kir. Igazságügyminisztérium támogatásával; Prehoffer Elemér pedig ugyanakkor a munka közben előkerülő okleveles anyag és anyakönyvi statisztikák lemásolását kezdte meg a gyűjtött anyag írásbeli és számbeli alátámasztására. Kezdetben a gyűjtők érdeklődése a jog területének általános kérdéseire terjedt ki s a helyszínen kérdőívük mindenegyes pontjára több családtól hoztak adatokat. Később a községek mellett a gyűjtési anyagot is megosztották s ma az a módszer alakult ki, hogy gyűjtő a kérdőíve összes pontjára hoz össze több helyen ellenőrzött adatokat, de azon felül a maga speciális problémakörében egyéni elgondolások és módszerek alapján is végez kiegészítő és részletesebb gyűjtéseket. Az összefüggések és községenként! változatok felismerésére, valamint az újabb problémák tisztázására a gyűjtök hetente megbeszéléseket tartanak. A helyi gyűjtést később a feldolgozással kapcsolatos speciális anyaggyűjtés és ellenőrzés követi. Már a Plósz-féle gyűjteménybőP® kiviláglik az a Kalotaszegen általános szokás, hogy a szülők örökségüket életükben megosztják leszármazóik között és a lányokat sokszor megrövidítik az osztályban. A mai gyűjtések is erősen igazolják a kb. negyven esztendővel előbbi állapotokat, mert az általuk felszeginek nevezett tájrészen tényleg a halál előtti osztálynál a lányok nem kémek annyi „jogot“, mint a fiúk. Adatközlők azt állítják, hogy régen a lány egyáltalában nem kapott se a külsőből, se a belsőből (Körösfő), ez azonban nem bizonyult helytállónak, mert a telekkönyvi végzések szerint is A célkitűzéseket ismerteti Dobos László (A jogi néphagyomáay gyűjtéséről, Március, 1943 májusi szám) és szerző (Jogszokás-gyűjtés Kalotaszegen, Kolozsvári Szemle, II. évf. 1. sz.). SS Mattyasovszky: i. m. 387. 1.
