Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Magyar Figyelő - Entz Géza: Erdélyi kastélyok
52 Magyar Figyelő kincseinek feltárásában és értékelésében is csak olyanoktól várhatunk maradandó eredményt, akiket lelkületűk és életük az erdélyi földhöz köt. Egyszerűbben kifejezve; az erdélyi művészet kérdéseit erdélyieknek kell megoldaniok. Erre kötelezik őket a szellemi és helyzeti adottságok és az a tapasztalat, hogy e feladatot helyettük senki nem fogja elvégezni. A munka nehéz és felelősséggel teljes, de sokat, nagyon sokat ígér. Aki csak futólag tekintette át Erdély vidékeit, annak is feltűnhetett a műemlékek sokasága és a rájuk vonatkozó írott és egyéb forrásoknak aránylag igen tekintélyes tömege. Észrevehette, hogy ezek jóformán kihasználatlanok s csak ki kell n5mjtanunk a kezünket utánuk, hogy megszólaljanak és feltárják múltúnk titkos szépségeit. Éppen a magyar alkotásokat ismerjük legkevésbbé. Ha ezeket sikerül megeleveníteni, a falusi művészet csendjéből a formai és tartalmi elemeken túl szinte végtelen távlatok nyílnak meg a magyar ízlés, művelődés, település, életforma és az erdélyi közösségi szellem mindent átszínező, sajátosan átalakító és mégis egyetemes nemzeti keretekbe illeszkedő erői felé. Sehol nem remélhetjük a magas művészet és népművészet összefüggéseinek olyan széles alapokon nyugvó tisztázását, mint a magyar falusi művészet máig is páratlanul gazdag hazájában: Erdélyben. És itt várhatunk kézzelfogható feleletet művészetünk keleti és nyugati gyökereinek izgató s egyszersmind lényegbe vágó kérdéseire. E problémák távolról sem csupán esztétikai jelentőségűek, megoldásuk vagy legalábbis megközelítésük a magyar élet teljességét érinti, ha felismerjük a részletben is az egészet: az erdélyi művészetnek és művelődésnek ősi és keresztény összefüggéseit, valamint szilárd beletartozását a magyar és európai fejlődésbe. EZEK A GONDOLATOK ébredtek bennünk Biró József legújabban megjelent ,,Erdélyi kastélyok“* című kön5rvének olvasása közben. A szorgalmas kutatások alapján, élvezetes stílusban megírt munka a lehetőséghez képest teljes összefoglalása annak, amit a választott tárgyról a kutatás mai állapotában tudunk. Éppen a szerző nyújtott e téren néhány mintaszerű részletfeldolgozást. Maga hangoztatja azonban á további elmélyedő kutató munka fennálló szükségességét. Még így is bámulatosan gazdag adatanyagot ágyaz bele fordulatos, gördülékeny előadásába. Ennek túlnyomó hányada általában kevéssé ismert. Ha a szóbanforgó kastélyokat és udvarházakat térképre vinnők át, egyszeriben megtelnének azok a nagy ürességek, melyek az eddigi összefoglalásokban csupán azért mutatkoztak, mert Erdéllyel mindezideig alig foglalkoztak. Már ez a tény is világosan bizonyítja, milyen bíztató eredményeket várhatunk hazánk e keleti medencéjének tervszerű vizsgálatától, mikor megfelelő részletfeldolgozások hiányában is, gyakran a felületen mozogva, ennyi friss szempont, formai és tartalmi megfigyelés vetődik fel. Biró könyve a tekintetben is rendkívül tanulságos, hogy belőle tisztán kiviláglik * Biró József: Erdélyi kastélyok. Száztizenöt képpel és egy szines melléklettel. Üj Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner) kiadása. Bp. [1943.] 209 1. + LXXII tábla.
