Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Szabó István: A magyarság híre külföldön
50 Szabó István: A magyarság híre külföldön feledjük el azt sem, hogy a tudományos közleményeket, értekezéseket és felolvasásokat, amennyiben külföldön vannak ilyenfajta és irányunkban jóindulatú megnyilatkozások — ott is rendkivül szak körben olvassák és hallják, önkénytelen és semmiféle hírveréssé nem támogatott hatásuk csak rendkívül csekély lehet. Igaz, emlegeti Zolnai Michelet-t, Pierre Delattre-et, s Keyserlinget is. A jelek és tapasztalatok szerint azonban aligha ellensúlyozták eléggé, hogy csak két nevet említsünk, egy August Ellrich vagy egy Franz Löher könyveinek hatását. Ezért ez utóbbi hozzászólás nem érinti a vita tulajdonképpeni sarkpontját: nem az a kérdés, hogy témánk szempontjából milyen volt a helyzet a múltban, hanem hogy miképpen vergődhetünk vissza arra a hírnévre, amelynek a középkorban, s azután már ritkán és gyér esztendőkre ha örvendhettünk. A jelenről van tehát szó, elmélet és gyakorlat sürgős kidolgozásáról, azonnal cselekvőképessé tételéről. Röviden: korszerű kulturdiplomáciá- ról és okos hírverésről. Ez a halasztást nem tűrő feladat. Az Apponyi Sándor-féle bibliográfia folytatása azonban csak egyik részlete a tennivalóknak, egyfajta nélkülözhetetlen előmunkálat. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet egy másik körülményre. A vitázók közül senki — Hlyés is csak utal rá — nem foglalkozik közvetlen szomszédainkkal. Nyilván, mert nincsen kellő adat róluk. Valósággal bámulatosnak nevezhető, hogy ezzel a kérdéssel még senki nem foglalkozott. Közvetlen szomszédainkról magunk is vajmi keveset tudunk. Hát ők vájjon mit tudnak rólunk, — hála hazúg vádakat terjesztő tankönyveiknek és úszító sajtójuknak? A bolgárokat kivéve, nem is jó beszélni róla. A vizsgálódás és a hírverés körét tehát ki keU terjeszteni Kelet felé is. Meggyőződésünk, hogy ez éppoly fontos magyarságtudományi és önvédelmi kérdés, mint nyugati ága. Mindent összegezve azonban ennek a magyarság szempontjából olyannyira fontos munkának előfeltétele: a szociális ország', a technikailag tökéletes hírverés és a rugalmas kulturdiplomácia. Nagy a feladat, mert főként szomszédaink részéről sok rágalom hangzott el ellenünk az utóbbi évtizedekben; az pedig közismert dolog, hogy az ellensúlyozás nélkül tűrt rágalomból valami mindig megragad. Aliquid semper haeret... SZABÓ ISTVÁN
