Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - László Dezső: A képviselőház és Erdély
HITEL NEMZETPOUTIKAI SZEMLE 1944. JANUAR IX. ÉVF. 1. SZÁM A KEPVISELOHAZ ES ERDELY A MAGYAR ÁLLAM 1944. évi költségvetésének képviselőházi vitájában annak ellenére, hogy az erdélyi képviselők ez ^kálómmal nyilatkoztak meg a legegyetemesebb magyar szempontok szerint, Erdély sokkal észrevehetóTiben szerepelt, mint bármelyik más, megelőző költségvetési tárgyalás alkalmával. Az erdélyi képviselők hároméves múlt után a többi pártok szónokaihoz hasonlóan az egész ország összes kérdéseiben a legszélesebb magyar szempontokat érvényesítették s beszédeikből mégis élesebben bontakoztak ki a nagy erdélyi kérdések, mint a megelőző években. Erdély az őszi költségvetési vitában két formában szerepelt a képviselőház előtt: egyfelől mint az egyetemes magyar életnek egyik legfontosabb kérdése, másfelől mint a magyar politikai életnek határozottan felismerhető sajátos szelleme. Erdély mint tárgy és mint szellem mutatkozott nemcsak a képviselőház, hanem a sajtón keresztül a legszélesebb nemzeti közvélemény előtt is. ERDÉLLYEL mint tárggyal kapcsolatban öt fontos erdélyi kérdés került megvitatás alá: a délerdélyi magyarság helyzete, a nemzetiségi kérdés, a Székelyföld újjáépítése, szórványaink és el nem intézett erdélyi kérdések. Ez öt részletkérdés tárgyalása kapcsán sem csupán az erdélyi helyzet és feladat világosodott meg, hanem egyetemes magyar kérdések és feladatok bontakoztak ki. A közvélemény általában kevesli azt, amit a felszabadult északerdélyi magyarság tesz a Délerdélyben maradt magyarokért. Az őszi képviselőházi vita során azonban a délerdélyi magyarság két legfontosabb kérdésével az erdélyi képviselők felszólalásai nyomán részletesen foglalkozott a képviselőház. A bezárt délerdélyi református középiskolák érdekében és az igazságtalan állatrekvirálások jóvátétele ügyében határozott fellépést követeltek az erdélyi képviselők. S rég nem kísérte az egész ház osztatlan helyeslése annyira valamelyik képviselő fölszólalását, amint az Teleki Bélának, a délerdélyiek érdekében történt interpellációjánál megnyilvánult. Az a bátor hang, amelyet ebben a kérdésben az erdélyi képviselők használtak és a kormány megtorlásokat is kilátásba helyező válasza nemcsak az országban, hanem a megszállt területeken is jótékony hatást gyakorolt. Magyar erő és méltóságtudat nyilvánult meg bennök. Azóta a magyar sajtó is sokkal többet és sokkal szabadabban foglalkozik a délerdélyi magyarság elnyomatásának kérdéseivel, mint azt megelőzően tette. Északerdély és a Székelyföld visszacsatolása óta a magyar revízió hangja meglehetősen elhal
