Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 7. szám - Magyar Figyelő - Gr. Széchenyi István: A nemzeti jövő gondja

426

Magyar Figyelő

s életet halálos álmaiból kibontakozhatnia. S mióta annyi polgári erényekkel fénylő atyám, mint magyar reménytelen szállott sírjába, azóta meg nem szünőleg hasonlitgatám más nemzetek életjeleit a magyarnak életfonalával össze; mikép kiismerném: van-e még feltámadása körűi remény vagy nincs-e többé, fiietem legmélyebb feladása ez vala. S mindenben tapasztalám, hogy e keleti rajnak de éppen virága — mert salakja e nemzetnek mint a legnemesbnek is van — már már kétségbe esik, s búban s mély melancholiában eped mindig valami után, mi előtte is ismeretlen. Míg más nemzetek a jelenben látszanak élni, s jellemzetük megelégedés és jó kedv, mintha már elérték volna a nagy természetbeni állásukat, osztályrészüknek már birtokában volnának; a magyar — kinek egész létét olly sötét titok fedi — vagy nem remél többé semmit, s a múltban hiszi örökre eltemetve hir- s nevét, vagy a nagy idők folyamátul vár lelki sebeire írt, s néha de csak átfutó csillámként, a messze jövendőben sejti nemzeti fényét, s látja megnyílni egét.

(Gróf Széchenyi István:

, ' ' A Kelet népe, 8—10. l.)

Felelős kiadó: Albrecht Dezső.

Minerva Rt. Kolozsvár. 5862 — Felelős vezető: Major József.