Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Szemle - Salamon Sándor: Lázadás a civilizáció ellen
Szemle 373 megdöbbentők, mint pld. az orosz bolsevizmus és a pesti kommün leírása. Egybevetve a fél évtizeddel később megjelenő Tömegek lázadásával, sokat sejtetően rajzolja meg egy sötét jövendő bontakozó körvonalait. Míg Spengler és Ortega y Gasset pesszimizmusa kétségbeejtő távlatot nyit meg előttünk, Stoddard a fajnemesítésben ragadja meg azt a szalmaszálat, amit Bergyájev a katolikumban vél meglelni. Amit könyvének pozitív, az „új arisztokrácia“ születéséről szóló részében elmond, valahogyan igen egyszerűnek tűnik. Vagy talán az a baj, hogy minket túlságosan hozzászoktattak a bonyolult problémákhoz? Stoddard írásán erősen meglátszik a természettudományos gondolkodás túlzottan racionális anyaghozkötöttsége. A civilizáció hanyatlásának kérdését — úgy érezzük — nem lehet ilyen egyszerű biológiai pozitivizmussal elintézni, különösen annak, aki oly hevesen tiltakozik a környezettani pozitivizmus ellen, mint Stoddard. A civilizáció elleni lázadást nem lehet pusztán biológiai eredetű törekvésnek feltüntetni. Számolnunk keU sokkal mélyebb és bonyolultabb szövevényű okokkal is. Nem léphetünk el szótlanul bizonyos lelki tényezők, irracionális elemek mellett, melyeket logikai úton talán ki sem lehet mutatni, de amelyek néha még az A-plus superman-eket is szembefordítják a civilizáció túlkapásaival. Az egész földet lángbaborító világégés fényénél ma úgy látjuk, hogy valahol a civilizációban is keresnünk kell a hibát. Elsősorban a technika korlátlan elszabadulásában. Az oltárra helyezett gép szembefordult alkotójával, aki messze eltávolodott minden természetességtől s hatalmas gépeivel magacsinálta világából már alig lát kifelé. Isten felé és befelé, a lélek felé. Ez pedig sokkal kétségbeejtőbb az underman lázadásánál. SALAMON SÁNDOR
