Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.
Kalotaszeg népesedési problémái 363 volt, addig újabban mintha széttöredezett volna ez az összefüggés. Előttünk régtől fogva világos ok miatt. Nyüvánvaló ugyanis az, hogy ha egy kis közösségben az ifjúság a megcsappanó, sőt tartósan hanyatló születési szám folyományaképpen egyre kisebb és az élemedett korúak egyre nagyobb szerepet játszik, akkor az egészség- ügyi viszonyok még oly jelentős javulása ellenére sem javulhat az 1000 lélekre számított halálozási arány, egyszerűen a koreloszlás nem kívánatos deformálódása miatt. A természetes szaporodási arányból képezett indexszámok hanyatló sorából kiugrik 4 magyar és 2 román többségű község. A magyar községek közül Zentelke és Magyarbikal javuló eredményei különösen értékesek. Ugyanis e két községben a szaporodás egy generációval ezelőtt sem volt jelentéktelen s a magyar fajra oly sok megpróbáltatást jelentő idegen luralom idején tudtak mégis jelentősen javítani pozícióikon! Zentelkén inkább a születési arány viszonylag nagyfokú stabilitása révén, Magyarbikalon inkább a halandóságnak az átlagosnál nagyobb fokú javulása folytán. Ketesden és Sztánán, ahol a szaporodás kulcsa szintén nagyobb volt a 30-as években mint egykoron, a szaporodás eredeti rátája elenyésző volt és így a javulás nem jelent sokat. A román falvak természetes szaporodásának hiánytalan őrzése bizony nagy intelem: vájjon nem borítja-e el idővel a bőven hömpölygő áradat a magyar szigetet? A szaporodási indexek ugyanis azt mutatják, hogy egész sora akad a magyar községeknek, amelyekben a születési többlet mai mértéke egészen nevetséges töredéke már csak a réginek. így pl. Inaktelkén, Magyarkapuson, Középlakon, Türén, Gyerővásárhelyen. (Korántsem áll tehát az, hogy csak egyes elszigetelt községekről van szó). A Központi Statisztikai Hivatal lekötelező szívességéböO® rendelkezésemre állanak az 1941/42-es népmozgalmi eredmények közsé- genkint. Tudjuk, hogy a nagy fordulat: a bécsi döntés Erdély- szerte, de különösen a Székelyföldön igen kedvező hatásokat váltott ki a népmozgalom s elsősorban a születések gyakorisága terén. A későbbi (főleg 1942 utáni) eredmények a területi részletelemzés céljaira már alig alkalmasak, mivel a katonai és munkaszolgálatra behívottak nem minden vidék népességét érintették egyforma mértékben. Erdélyen belül azonban az 1941-es év egészében s az 1942. év nagyobb fele a részletes összehasonlítások céljaira is tűrhetően alkalmas. Kalotaszegen a születési hányadosnak az említett renesszánszát egészében véve nem leljük fel, de akad több község, amelyben a születések száma s aránya nagy lendületnek indult s maga a természetes szaporodás is jóval kedvezőbb, mint az 1931—40-es évek átlagában. Hiba volna a változás hatását úgy lemérni, hogy az egész előző évtized népmozgalmi számait hasonlítanék az 1941/42-es év átlagaival. Ugyanis a születések csökkenésének folyamata a 30-as években csaknem állandó volt s ezért az összevetés reálisabb akkor, hogy ha az 1936—40-es évek átlagát viszon3Űtjuk a legújabb két esztendő Thirring Lajos min. osztálytanácsos és Barsy Gyula min. titkár uraknak tartozom ezért különös köszönettel és hálával.
