Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Szemle - Barta István: Idegen nyelvű magyar folyóiratok
292 Szemle rétegében azokhoz is, akik a magyar kérdések iránt érdeklődést tanúsítanak. Vegyesnyelvű folyóiratnak indult, de 1942-ben teljesen németnyelvűvé vált a budapesti tudományegyetem keleteiirópai intézetének a folyóirata, az Archívum Európáé Centro-Orientalis. Létesítését 1935-ben az a felismerés tette szükségessé, hogy Közép-Keleteurópa politikai és gazdasági jelentőségének növekedésével ez a térség mindinkább bekerült a tudományos érdeklődés előterébe s Magyarország számára múltja és elhelyezkedése egyaránt parancsolóan írta elő, hogy a tudományos kutatásolcból az őt megillető részt kivegye. Az Archívum érdeklődési területe így jóval szűkebb lett, mint az Ungarische Jahrbücheré s magatartása is határozottabb, mert a délkeleteurópai tér politikai feszültsége természetszerűen éreztette hatását a tudományos kutatásra is és a magyar kutatóknak nem egyszer kellett szomszédaink politikai elfogultságtól vezetett tudósaival szembeszállni. Elévülhetetlen érdeme a Lukinich Imre irányítása alatt álló folyóiratnak, hogy lehatolt a magyar-román kérdés vitaanyagának a gyökeréig s azt tudományos feldolgozásban s elfogulatlanul csoportosítva a világ elé vitte. A lap körül alakult ki az erdélyi problémát feldolgozó fiatal tudós kör, benne láttak napvilágot Gálái László, Tamás Lajos, Kniezsa István, Elekes Lajos idevonatkozó legjobb munkái, itt világította meg Alföldi András a Kárpátmedence rómaikori történetét, Beér József Magyarország államjogi helyzetének tisztázásában szerzett nagy érdemeket a magyar-horvát közjogi viszony gyökereinek és a magyar királyság megalakulása körülményeinek a vizsgálatával s itt láttak napvilágot Hadrovics László példaszerűen tárgyilagos dolgozatai a magyarság és a déli szlávok kapcsolatainak köréből. A nemzetiszocialista Németország politikai jelentőségének növekedésével új értelmet nyertek a magyar-német kulturális kapcsolatok is, a politikai síkon való együttműködés pedig kívánatossá tette olyan orgánumok életrehívását, amelyek szélesebb német rétegek számára is lehetővé teszik a magyarság helyes megismerését. A két nép ilyen értelemben való közelebbhozására alakult meg 1940-ben a Magyar-Német Társaság s indult meg Ungarn címmel a Társaság havi folyóirata. Szerkesztőinek, Pukánszky Bélának és Gál Istvánnak tárgyismerete és lelkes munkája rövid idő alatt olyan színvonalra emelte a lapot, amelyen valóban tökéletesen eleget tesz rendeltetésének. A magyar tudományos kutatás eredményei népszerűsítő színvonalon kerülnek bemutatásra benne, a történelmi problémák során különösen a magyarság európai hivatásával s a magyar-német kapcsolatokkal összefüggő kérdések szerepelnek sokat, de a magyar föld, nép, társadalom, gazdaság bemutatására is bőségesen van hely. Elsősorban azonban az a körülmény biztosít nagj' jelentőséget az Ungarnnak, hogy az egyetlen németnyelvű folyóiratunk, amely a klasszikus és a mai magyar irodalom legjobb alkotásainak tolmácsolását is feladatának tekinti. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Tompa, Reviczky, Babits, Kosztolányi, Móra, Krády, Móricz mellett a ma élők, Illyés, Nyirő, Márai, Erdélyi József, Mécs László, Szabó Lőrinc, Cs. Szabó, Németh László alkotásai jutottak el benne a német közönséghez olyan fordításban, amelyért a szerkesztő ízlése vállal kezességet. Szemlerovata hű tükre a magyar-német viszonylatba megjelenő műveknek és kulturális eseményeknek. Elterjedtségét a Német-Magyar Társaság birodalmi szervezetei is előmozdítják azáltal, hogy tagjaikhoz rendszeresen eljuttatják. A politikai és kulturális kapcsolatoknál talán még fokozottabban Glpiélyült a viszony gazdasági téren Magyarország és a német birodalom között. A német felemelkedés gazdasági következménye az lett, hogy a birodalom Délkeleteurópai országait csaknem teljesen a maga érdekkörébe vonta be, de ennek a helyzetnek a tartóssá tétele és továbbfejlesz
