Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve
166 Szemle rövid élettartamú szigetek, az utóbbit a sorokban rendeződő tektonikus eredetű szigetek jellemzik. Kisebb értekezései: FajtaJcépek Középázsia tájrajzdban^ a középázsiai tönkfelszinekben jelentkező fonnák leírása; egy másik kisebb tanulmányában® a térképanyag elemzését, analitikus feldolgozását találjuk, ú. n. kalkulativ geográfiát, melyet Lóczy kezdett el és Czirbuaz Géza annakidején egyetemi katedrán hallatlan tájékozatlanságában mellőzött és lenézett. A magyar növénytakaró és talaja szintén a háború után jelenik meg' és abban az eddigi növénsrföldrajzi, tájnövénytani, talajtani, földszerkezettani és földtörténeti kutatásokat összegezi egységes földrajzi képpé. De nem hanyagolja el az ember földrajzát sem. Foglalkozik a magyar vásárhelyekkel® s a Magyarország településformái c. művében a településföldrajz elterjedéstani módszerét alkalm^za: a településformákat nem a helyszíni, kataszteri térképi, hanem az általánosító, katonai térképek alapján dolgozza fel. A vásárhelyek elosztása egységes és szerves gazdasági berendezésre vall. Nyugati és északi határainkon erős a vonzerő a vásárokra, míg Délen és Keleten nagy a vásárszegénység. „Európa városai“-ról írt könyve a magyar városföldrajz legsikerültebb alkotása, egyébként az európai irodalomban is kivételes helyet foglal el. Sokrétű, új szemléletet teremtő munkásságát hasonló felsorolás szerény keretei között megközelítőleg sem lehet érzékeltetni. Csak annyit még, hogy Prinz merőben új magyar formanyelvet is teremtett. Gyakorlati következtetései (öntözés, víztárolás, kertgazdálkodás) is rendkívül értékesek. Elméleti síkon pedig a magyar földszármazástannak id. Lóczyn kívül nincsen hozzá mérhető mestere. Mint Lóczy, ő is a geológia terén kezdte tudományos pályáját, majd a breslaui egyetemen a híres Frech tanársegéde, 1908 óta egyetemi magántanár, 1918 óta a pozsonyi, azután a pécsi, majd 1940 óta a kolozsvári egyetemen a fizikai és leíró földrajz tanára. Mint említettük, a háborúban elakadt alföldi tanulmányok folytatása a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának, munkájával indult meg újra. Ezzel új problémák egész sora vetődött fel. Mikor lett az Alföld ,.tökéletes síkság“ és mióta vágódik bele a Duna és Tisza? Az Alföld eredeti felszínén egykor jégkorszaki flóra virított. Eszerint az Alföldet borító hatalmas löszlerakódás még a jégkorszak vége előtt képződött. De vájjon interglaciális, vagy preglaciális eredetű-e a lösz? Ezek a bonyolult kérdések elméleti síkon mozognak ugyan, viszont ezek tisztázása szokta meghozni a gyakorlati megoldások egész sorát, pl. az Alföld szerkezetének kutatása mélyfúrásokra vezetett; a mocsarak, árterületek hajdani kiterjedésének fizikai földrajzi magyarázata és ismerete nélkül pedig nincs településföldrajz! A megoldások sorozatát Cholnőky Jenő 1910-ben az Alföld felszínéről írt tanulmányával vezette be. Tőle eredt akkor a „fellegvári“ és „városi“ folyóterrasz elnevezés. A háború után ő állt a földalaktani analitikus kutatások élén. Vele bebizonyítást nyert a tétel, hogy a táj bonyolult harmóniáját is csak a fizikai földrajz iskoláját megjárt geográfus tudja vizsgálni. Nemcsak hazai, hanem keletázsiai, spitzbergeni, alpesi stb. kutatásaival jelentős nevet szerzett magának külföldön is, mivel azonban működésének főideje a háború előtti időkre esik, ezért itt munkásságának csak egy részével foglalkozhatunk. Földrajzi Közlemények, 1939. 43. “ A folyóhálőzat sűrűsége Magyarország északkeleti részén. U. o. 1929.109. ’ U. o. 1935. 205. s U. o. 1934. 51.
