Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Bodor György: Kossuth
126 Bodor György Ez volt Deák és Kossuth nagy vitájának a lényege. Deák az eiurópai hatalmak többségének a monarchia fennmaradásához fűződő érdekeire számított. A Habsburgok birodalma nem egyfajú, egynyelvű nemzetet foglalt össze, naint Franciaország, Anglia, Olaszország vagy Németország. A birodalom különböző fajok és országok tarka mozaikja volt. Egységének nem voltak természetes belső okai, az eiu*ópai egyensúlynak azonban ez az egység mégis hasznos szolgálatot tett. A hatalmak többsége attól tartott, hogy ha a birodalom egysége megszűnik, Lengyelország tragédiája ezen a területen is megismétlődik, ez a terület is a szomszédos nagyhatalmak uralma alá kerül. A monarchia szláv lakossága miatt különösen Oroszországgal kapcsolatban látszott közelinek e veszély. A történelmileg kialakult egyensúlynak üyen megbomlása nem volt kívánatos. Ez volt Ausztria legfőbb erőssége. Ezt a helyzetet fejezi ki a szellemes francia mondás: „Ha Ausztria nem volna, fel kellene találni“. Mindezzel tisztában volt Kossuth is. Bár biztosra vette, hogy a birodalom belső gyengesége miatt az európai érdekek támogatása ellenére is szétesik, az új rendezésre vonatkozó terveiben számolt ez érdekekkel. Az idegen uralom századai alatt e terület minden ősi államában megszaporodtak a nemzetiségek. A kérdés rendezése mindenütt elkerülhetetlen lett. Kossuth azonban e kérdés megoldásánál soha sem akart túlmenni a nemzetiségek közjogi, de területek feletti önkormányzatának a gondolatánál. Sohasem akarta emiatt megváltoztatni a történelmi határokat, sohasem akart emiatt új államokat alapítani. Tudta, hogy e területen a nemzetiségi elv doktriner alkalmazása a nacionalista civakodás intézményesítéséhez vezet. Tudta, hogy e civakodás nemcsak a kisnépek megmaradását veszélyezteti, hanem általános eimópai érdekeket is sért. Tudta, hogy az európai nyugalom, héke és egyensúly érdekei a birodalom helyén feltétlenül egységes politikát folytató államok alakítását kívánják meg. Az itt élő nemzetek egységének éppen ezért csak új formát kívánt adni, de nem akarta megszüntetni magát az egységet. Kossuth a habsbmgi birodalmat a dinasztia uralma előtt itt kialakult történelmi államok önkéntes együttműködésével akarta helyettesíteni. Keleteurópa e részének három ősi állama volt, a történelmi Magyarország, a történelmi Lengyelország és a történelmi Csehország. Kossuth e terület önállóságának megmentésére, ez önállóságnak Európa általános érdekeibe való bekapcsolására, e három állam együttműködésében látta a legbiztosabb lehetőséget. E három állam területileg összefügg, s magában foglalja a keleteurópai törmeléknépek zónájának legnagyobb és legfontosabb részét. Megromlott nemzetiségi viszonyai miatt mindhárom államnak ugyanolyan belső problémákkal kell megküzdenie. Közös volt a múltjuk és közös volt európai helyzetük is. Ez államokat saját érdekeik utalták közös politikára. Kossuth
