Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Cotorea Gerontius és az erdélyi román nemzeti öntudat ébredése
92 I. Tóth Zoltán népet) ennek a fejedelemségnek a neve: Tara Románeascá (Román Föld, Román Ország) kelti fel benne az elgondolást, hogy a románoknak ez az igazi, ez a saját országuk. Hegyeken túl és innen, a román nemzeti gondolkodás ekkor még legtávolabb áll területi igények megfogalmazásától, vagy erdélyi viszonylatban az államiság vagy akár csak valamilyen autonómia követelésétől. A népi egység tudata még nem idézi elő a politikai és területi egység kívánását, ez csak a racionalista államegységeszme diadalrajutása és a francia forradalmi szabadságeszme megtermékenyítő munkája után későn, csak a XIX. században jelentkezik. Az állameszmét az egyháznak határoktól független szellemi egysége és összefogó ereje pótolta. Mi sem jellemzőbb Cotorea és kortársainak gondolkodására, hogy igénye nem a földi birodalom álomképének, hanem a mennyei birodalomnak, az örök üdvösségnek az elérése. Bár a földi birodalom: Dáko-Románia gondolatának összes premisszái ott lappanga- nak tudatának küszöbe alatt, a következmények levonásának még nincs itt az ideje és a lehetősége. Megfigyelhetjük Cotorea tanúságában azt a román kevesebbrendűségi érzetet is, amely még a XIX. század elején is egyik fol57ton visszatérő motívuma a román nemzetiségi írásoknak Erdélyben és amely mintegy rákényszerítette a románokat arra, hogy a római származás megfényesítő mítoszába meneküljenek. COTOREA NAGY KÉZIRATOS MUNKÄ.JÄNAK a balázsfalvi központi könyvtár kézirattárában csak a második fele őriződött meg,i® Klein Sámueltől tudjuk azonban, hogy szövegének alapja a híres francia jezsuita, Louis Maimbourg Histoire du Schisme des Grecs'^^ című kétkötetes, sok kiadást megért műve.21 Bizonyosan mély hatást tettek a fordítóra és részben átdolgozóra Maimbourgnak ílyenféle kategórikus kijelentései, mint: ,,Miként csak egy Isten, egy Jézus Krisztus és egy hit van, úgy csak egyetlen egyetemes és katolikus egyház van, melyet a föld minden részén lakó hívek alkotnak, különböző pásztorok alatt és mégis tökéletesen egyesítve vannak egyet921. sz. kézirat, a régi beosztás szerint. (Bunea: 371.). A kézirattár újjárendezése óta a románnyelvü kéziratok közt a 90. rendszámot viseli. St. Manciulea: BibUoteca Centralá din Blaj. Indicele manuscriselor. Blaj, 1939. Manciulea katalógusa nem tartalmazza azt a kéziratot, amelyről Bunea (373i) és lorga (1st. bis. rom. 2. II. 204.) Cartea de religie si obiceiurile Turcilor címen emlékezik meg. lorga felteszi (1st. lit. rom. sec. XVIII.II. 409.), hogy azonos az 1815-i budai román naptárban (Calendariu) megjelent hasonló tartalmú Írással. (Ni§te spuneri despre credinta Turcilor .?i despre Inväfätura prorocului lor Mahomet. BRV. ül. 870. sz. 115. 1.). Cotorea más kiadott és kiadatlan müveire nézve Id.: Cipariu: Acte ,ú fragmente. 121.; Bunea: i. m. 373.; lorga: i. m.-l és BRV. II. 318. sz. 149. 1. =» Paris, 1682 (Demiére édition). Első kiadása 1677-böl való (Sommervogel: Biblíothéque de la Compagnie de Jésu. V. 349. Maimbourg a maga korában erősen olvasott históriákat írt különböző vallásokról és szektákról, amelyek azonban a lendületes és virágos stíluson kívül más erénnyel alig rendelkeztek. Egy bírálója 1721-ben így jellemezte: „Peu d'étoffe, beaucoup de broderie.‘‘) Sommervogel V. 343. kk. és Michaud: Biographie universelle ancienne et moderne. XXVI. 130—1. Cipariu: I. m. 121. Itt a cím hü fordításban található: Istoria schismei Grecilor. Klein Sámuel n3Ülván ismerte a kéziratot.
