Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Csizmadia Andor: Szociális város – szociális Kolozsvár
Szociális város — szociális Kolozsvár 691 Természetesen számolni kell a helyi gazdasági adottságokkal, természeti, éghajlati erőkkel, szóval a tájjal, melyben élünk, de a lehetőség szabta kereteken belül nagyvárosokban a heterogén foglalkozású társadalom egészséges, mert általa könnyebben biztosítható az egyensúly. KOLOZSVÁR HELYZETE ÉS TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSE arra int, hogy itt, Erdély kultúrájának a fókuszában, az ipari és mezőgazda- sági jelleg bizonyos fokú háttérbe szorításával a kulturális jelleg domborodjék ki. Kívánatos a kulturréteg kihangsúlyozása, melyet az egyetem, főiskolák, középfokú és szakiskolák mellett az erdély- részi nagytáj igazgatási központja determinál. Kolozsvárnak ez a kulturréteg természetes velejárója. Szociális szempontból legkönnyebben kezelhető, mert éppen kultúrája következtében a társadalmi feszültséget önmagától vezeti le, sőt erőteljesen közreműködik — jó szervezés esetén — a többi rétegnél mutatkozó társadalmi feszültség levezetésében is. A szociális várospolitikának ez a réteg nagy segítségére van. Nemcsak önzetlen munkatársakat találhat itt közöttük, hanem a legjobb tanítók, nevelők e körből kerülnek ki. Csak arra kell vigyázni, hogy ez a kulturréteg, különösen a réteg felső szintje, a saját életében önzetlenséggel, puritánsággal mutasson példát más hivatási rétegeknek, mert vitathatatlanul a legjobb szociális nevelő munka az, ha a társadalmi feszítőerőt az irigyelt társadalmi rétegek önzetlensége, egyszerűsége, tiszta családi élete és szép szólamok helyett becsületes példaadása közömbösíti. v A szociális várospolitikának sokkal nagyobb gondot okoz a társadalom iparos és kereskedő rétege. Ez a réteg két csoportra bomlik, munkaadók és munkavállalók csoportjára. A munkaadók ismét lehetnek nagyiparosok vagyis gyárosok s kisiparosok, a több segédet foglalkoztatóktól egészen az egyedül dolgozókig. A munkaadók közül csak ez utóbbiak jelenthetnek szociális problémát anyaghiány, a mesterség túlzsúfoltsága, vagy betegség esetén. Az anyaghiány a háború velejárója, túlzsúfoltságot a pályaválasztás irányításával kell megszüntetni, a betegség ellen pedig nemcsak az egészségvédelmi szervek veszik fel preventív intézkedéseikkel a harcot, hanem megfelelő biztosítással vagy a család anyagi helyzetének előzetes megerősítésével a kisiparost is át lehet segíteni az átmeneti nehézségeken. Sokkal súlyosabb szociális problémát jelent a munkavállalók hatalmas tábora. Különösen az ipari jellegi városokban jelentkeznek nagy tömegben és alárendelt helyzetükből fejlődő lelki alkatuk és szervezettségük állandó elégedetlenség forrásai. Viszonyaik is mostohák s ők érzik elsősorban a munkásvédelmi törvények hézagait. Igazságérzetük erős és mikor úgy látják, hogy az egyenlő mérték elve velük szemben nem érvényesül, elkeseredettek. Hajlamosak a szélsőségekre, mert szakmájuk elsajátításán kívül alig részesültek olyan kulturjavakban, hogy érezniük kellene a nemzeti közösséghez való szoros tartozásukat. E társadalmi réteg elhanyagolása a kulturrétegnek is hibája volt s ma igyekeznek is a mulasz
