Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Juhász István: Délerdélyi iskoláink és a románság
DÉLERDÉLYI ISKOLÁINK ÉS A ROMÁNSÁG A ROMÁN URALOM 1918 Óta szünet nélkül tartó magyarságellenes támadásai legújabban délerdélyi hitvallásos középiskoláinkat érték. A bezárt iskolák között van a nagyenyedi Bethlen-Kollégium főgimnáziuma és a bezárás veszélye fenyegeti a gyulafehérvári római katolikus főgimnáziumot is. Nehány hét múlva negyedszázada lesz annak, hogy a Kárpátokon túli Románia katonái bevonultak Erdély földjére s a meghozott legújabb intézkedések, úgy látszik, a jubi- láris ünnepségeket vannak hivatva előkészíteni. Huszonkét éven át az egész erdélyi magyarság vezetői s minden bizonnyal a Délerdély- ben maradtak azóta is sűrűn emlegették az erdélyi román uralmat bevezető gyulafehérvári határozatokat, az azokban kifejezett széleskörű népjogokat és nemzetiségi kultmuutonómiát. Ma már m^- állapíthatjuk, hogy a gyulafehérvári határozatokban a romátiságra gyakorolt 'magyar művelődési és a középeurópai horizontú magyar politikai hatás utolsó sugara villant fel. Az eltelt huszonöt évi fejlődés megmutatta, hogy a gyulafehérvári örökséggel induló erdélyi románság értetlen maradt nemzettársai körében s maga is átalakulni kényszerült. Ismeretes, hogy a román kormány bizonyos északerdélyi román kívánságok támogatása érdekében, politikai kényszerítő fegyverként hozta meg iskolabezáró határozatát. Kétségtelen azonban, hogy a végzés mögött mélyebb indokok fedezhetők fel. Hogy a napi politika hozzánjmlhatott üyen évszázados magyar intézmények életéhez, annak előfeltétele egy olyan román szellemiség kialakulása és uralomra jutása, mely végképp szakított a román szellem minden erdélyi emlékével és elemével. Tudjuk, hogy a gyulafehérvári határozatokat, az összes románok egyesítésére vonatkozó első pont kivételével soha nem iktatta törvénybe a román törvényhozás, így hát azok soha nem voltak kötelező erejűek a román államvezetésre nézve. Legalább is forma és törvény szerint nem. Az egyedül állandó vüághatalom: az erkölcsi törvények világrendje előtt azonban minden bizonnyal ma is törvényereje van az uralomra jutásuk pillanatában hozott határozatoknak, anűképpen a magyarsággal való kapcsolatukra minden időkben elhatározó és kényszerítő erejű lesz az, hogy Erdélyben a románság a magyar állam védelme alatt kapott a magasabb társadalmi fejlődésre lehetőséget és a magyar művelődés hatása alatt indult meg újkori művelődése. A huszonöt éves erdélyi román uralom minden szakassa arról tett bizonyságot, hogy a románság nemcsupán a magyarsággal helyezkedik szembe, hanem elutasít magától mindent, amit történeti értelemben nyugatikeresztyén szellemnek nevezhetünk, vagy egyetemes érvénnyel: nemzet-feletti szempontokat meghatározó erkölcsi rendnek. A Bethlen-Kollégium és társintézményeinek bezárása csak újabb lépés azon az úton, amelyen Erdélyben az 1918-as „felszabadulás“-sal dlindul- tak. Azokat, akik ezen az úton járnak, nem Báthory István vagy
