Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 11. szám - Miles Transylvanicus: A román lelkiség alakulása a bécsi döntés óta

€66 Miles Transsylvaniens Mindebből Gusti arra következtet, hogy a román közoktatás még nem lépett arra az útra, amely az írástudatlanság teljes kiküszöbö­léséhez vezethet. Közép és felső iskolákba jórészt a jómódúak gyermekei men­nek, jóllehet a tanulmányok továbbfolytatása egyharmadrészben állami ösztöndíjjal történik. Meglehetősen nagy (közel 20 százalék) azoknak a száma, akik nem fejezik be a közép- és felsőiskolai tanul­mányaikat. 3. Egészségügyi helyzet. Gusti professzor aggodalmasnak tartja e falvak egészségügyi helyzetét. A halálozási arányszám ijesztően magas: 20 ezrelék, amely fölötte van a szomszédos országok halá­lozási átlagának (15 ezrelék). A számok évről-évre változnak és nagy kilengéseket mutatnak, amiből arra lehet következtetni, hogy még mindig késik az az egységes, az egész országra kiterjedő, meg­szakítás nélküli és céltudatos egészségügyi mozgalom, amely hat­hatósan vehetné fel a harcot a széles rendeket kaszáló népi beteg­ségekkel. A helyzetet különösen súlyossá teszi az a körülmény, hogy az áldozatok túlnyomó részt a gyermekek sorából kerülnek ki. Romániában minden ötödik csecsemő meghal, mielőtt betöltötte volna első életévét. Noha a tanulmányozott falvak eléggé jómódúak, a csecsemőhalandóság egyesekben mégis eléri, sőt meg is haladja a 30 százalékos arányszámot, ami azt jelenti, hogy minden har­madik csecsemő elpusztul első életéve folyamán. Hasonló súlyos jelenség a Bánságban tapasztalt születéskorlá­tozás, amelynek főleg gazdasági okai vannak. Amíg egy moldvai faluban például az eléggé magas halálozási arányszámot 46 ezrelé­kes születési arányszám ellensúlyozza s ennek következtében 25 ezre­lékes természetes szaporulat mutatkozik, addig a Bánság hat köz­ségében 0.1—1.9 ezrelék között váltakozik a természetes szaporulat arányszáma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdés gazdasági és kulturális oldalát sem — jegyzi meg Gusti professzor. — A lakás- viszonyok tanulmányozása ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy a falusi családok, tekintet nélkül anyagi helyzetükre, egyetlen lak­részben zsúfolódnak össze, még akkor is, ha a ház több szobából áll. Egy ágyban legalább két személy alszik. Ami a táplálkozást illeti, ez csupán mennyiségi szempontból mondható kielégítőnek. Észrevételek: a kukorica túlzott fogyasz­tása, kevés állati eredetű étek, kevés tejtermék, hozzánemértés az ételek elkészítésében, az étkezési higiénia csaknem teljes hiánya. Ám a legszembeötlőbb baj: a táplálkozás egyenlőtlensége, a meny- nyiségileg viszonylagosan kielégítő téli hónapok váltakozása a szubalimentációval járó nyári időszakkal. A következmény az emésztőszervek különböző betegségeiben jelentkezik, heveny for­mában a gyermekeknél és idült alakjukban a felnőtteknél. A közzétett anyagból (miként a Központi Statisztikai Intézet mellékelt adataiból is) megállapítható, hogy Erdély és Bánság mind gazdasági, mind kulturális és egészségügyi szempontból kedvezőbb helyzetben van, mint a többi tartomány. Különös figyelmet érde­mel még a Központi Statisztikai Intézetnek az 1928—1937 közti né­

Next

/
Oldalképek
Tartalom