Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Makkai László: Román történetírás a két világháború között
646 Szende 1915-ben indult meg előbb Bogdan, majd lorga szerkesztésében a Bule- tinul Comiaiei istorice a Romániei. Inkább évkönyvnek, mint folyóiratnak számít, a benne közölt cikkek kis terjedelme miatt azonban bátran az utóbbi kategóriába sorolható a román akadémia történeti osztályának kiadványa (Academia Romána. Memoriile Seciiunii Istorice), mely szintén a régi Románia öröksége. A nagy többség azonban már az új Romániában keletkezett. A Ia§i-i egyetem Minea Ilié szerkesztésében Cercetüri Istorice címen, míg a csemovici egyetem Nistor Ion I. vezetése alatt Codrul Cosminului címen egyidőben, 1925-ben indított történeti folyóiratot, a bukaresti egyetem fiatal professzorai pedig — mint már említettük — 1931-ben adták ki a Revista Istoricá Románá-t. A kolozsvári egyetem történésztanárai nem indítottak folyóiratot, azonban két évkönyv kiadását is megkezdték, egyiket 1921 óta Anuarul Institutului de Istorie Nafio- nalá, Universitatea din Cluj címen Lupa§ loan és Lapedatu Alexandra, a másikat Melanges d’histoire générale címen Malinesen Constantin szerkesztette. Évkönyvet adnak ki a Fontenay-aiix-Roses-i és római román intézetek is, főként történeti tárgyú tartalonunal Melanges de VÉcole Rou- maine en France, illetőleg Ephemeris Dacoromana címen. 1925-ben Moisil C. szerkesztésében indult meg az állami levéltár közlönye, a Revista Ar- hivelor. Legutóbb 1939-ben alapított Kogálníceanu M. I. Arhiva Romá- neaseá címen Bukarestben történeti folyóiratot. Ezek az általános érdekű szaklapok, de még több a helytörténeti folyóirat, melyek az egyes történeti tájegységek központjaiban jelennek meg, rendesen mint vidéki múzeumok közlönyei. Ilyenek: Analele Dohrogei (Constanta, 1920. Szerk. Bratescu C.), loan Neculce (Ia§i, 1921. Szerk. Ghibánescu Gh.), Arhiva Some§aná (Naszód, 1925. Szerk. §otropa V.), Analele Banatului (Temesvár, 1928. Szerk. Miloia I.), Arhivele Basarabiei (Chisinau, 1929. Szerk. Bulat T. G. és Tomescu C. N.), Arhivele Oltenei (Craiova, 1921. Szerk. Laugier Ch. és Fortunescu C. D.), fara Bársei (Brassó, 1929. Szerk. Banciu A., továbbá számos városi szemle (Analele Brailei, Cronica Romanului stb.). Természetes, hogy különösen ez utóbbiaknak színvonala igen ingadozó; a könnyű publikációs lehetőségek tág teret engednek a dilettán soknak, akiknek hangja így a kelleténél inkább érvényesül s a nemzeti büszkeségtől mámoros, de kellőleg nem dokumentált, kezdetleges módszerű történeti elmefuttatások a román történetírás termelésének tekintélyes százalékát teszik ki. Legfőbb érdemük ezeknek a folyóiratoknak, hogy nagytömegű, igaz, hogy kellőleg meg nem rostált és gyakran hibásan közölt forrásanyagot szállítanak a komoly kutatóknak. Ezzel szemben a sok folyóiratnak megvan az a veszélye, hogy, mivel állandóan cikkekkel, közlésekkel kell táplálni őket, szinte kényszerítik a munkatársakat a félmunkára, rögtönzésre, elsietett következtetések levonására, a hosz- szabb lélekzetű, alapos részletmonográfiák helyett kellőleg át nem gondolt, meg nem érlelt eredmények időelőtti közzétételére, egyszóval a történetírói alkotás szétforgácsolására. Ez a folyamat különösen a forrásközlés tekintetében egészségtelen, mert az anyag szinte összegyüjthetetlenül szétszóródik, vagy legalábbis időrabló és elkedvetlenítő feladat elé állítja a lelkiismeretes kutatót. Ezért sürgette 1926-ban Giurescu C. C. a kiadott források repertóriumának összeállítását,^» melynek nehézségeit azonban legjobban mutatja az, hogy máig sem valósult meg. Az oklevelek és egyéb kútfők rendszeres és együttes kiadására irányuló törekvések már a háború előtt megnyilvánultak és jelentős eredményeket is értek el. Gondolunk itt főleg a Hurmuzaki S» Cottaideratii asupra istoriografiei románeíU in aJtimii douázeci de ant (Az elmúlt húsz év román történetírásáról). Válenii de Munte, 1926. 35.
