Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Nagy Géza: Az EME besztercei vándorgyűlése
564 Magyar Figyelő ha még tisztázatlan elvi és gyakorlati kérdésekbe ütköztünk, úgy éreztük, hogy ezeknek legtöbbször az országos viszonylatban való tisztázatlanság, megoldatlanság a magyarázata. A szakosztályok közös előadássorozata és az esti beszélgetések a Besztercei Magyar Kaszinó helyiségeiben folytak, az egyik esti beszélgetést azonban a vacsorával együtt a Besztercei Iparosok Köz- művelődési Egyesületében tartottuk. A város magyarságának igazi állandó törzsét alkotó iparosokkal és kereskedőkkel együtt töltött este meggondolkoztatóan komoly tapasztalatokkal gazdagította a nem beszterceieket. Volt olyan egyetemi tanár, aki kijelentette, hogy a három nap sok szellemi és társadalmi eseménye közül ez az este lesz számára a legemlékezetesebb. És talán a besztercei magyarság számára is lesz eredménye ennek az estének, ha sikerül közelebb hozni egymáshoz a magyar kaszinó és a magyar iparosok közösségét és munkáját. A vándorgyűlést egynapos természettudományi tanulmányi kirándulás zárta be. A mintegy ötven résztvevő gépkocsin és kis iparvasúton tette meg az utat végig a Besztercepatak völgyén, aztán két részre oszolva, az egyik csoport a majdnem kétezer méter magas Kis-Beszterce havas, a másik az alacsonyabb Buba-havas csúcsára kapaszkodott fel, hogy elámulva gyönyörködjék a Radnai havasoktól a Nagy-Hagymásig, Hargitáig, s a Marosvásárheljrtől n3mgatra csillogó Marosig és a szelíd dombos Mezőségig elénk táruló erdélyi tájban. Szándékosan hagytuk a végére a megnyitó díszülés és általában a rendezés méltatását. A megnyitó alkalmával a helyi üdvözléseken kívül a kultuszminiszter képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, a Székely Nemzeti Múzeiun, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság, a debreceni Tisza István Egyetem és a Dunántúli Közművelődési Egyesület üdvözölte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet és a beszterce- naszódmegyei magyarságot. A nemzetiségek közül csak a szászok küldötték el hivatalos megbízottjaikat a megnyitó ünnepségre és üdvözölték az egyesületet s vándorgyűlését. Helybeli és még hozzá nem magyar résztvevőtől hallottuk, hogy mennyire tiszteletetparancsoló volt az erdélyi, sőt az országos magyar tudományos és közművelődési csúcsintézmények felemelő találkozása a vándorgyűlés megnyitása alkalmával. A vándorgyűléseket régóta látogató vendégek pedig az 1934-ben Brassóban tartott vándorgyűlést emlegették, amelyen az egyesület fennállásának hetven- ötödik évfordulója alkalmával ugyanilyen nagy ünneplésben részesült az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A tavalyi, dési vándorgyűlés szép példája volt annak, hogy egy ilyen huzamosabb ideig tartó tudományos, közművelődési előadássorozat megrendezése nemcsak az egyesület, hanem a vendéglátó város és vidék magyarságának szellemi életét is fokozottabb és leleményes munkára sarkalja. így például a désiek a vándorgyűléssel kapcsolatban egy néprajzi, egy képzőművészeti és egy mezőgazdasági kiállítást, sőt egy népművelési vezetőképző és egy EMGE-gazdaköri vezetői tanfolyamot is rendeztek. Besztercén nem volt meg a lehetőség kiállítások rendezésére, de a beszterceiek is tartottak tanítói
