Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Teleki Béla beszéde a magyar reformról
MAGYAR FIGYELŐ TELEKI BÉLA BESZÉDE A MAGYAR REFORMRÓL Az Erdélyi Párt kolozsvári és Kolozs vármegyei nagyválasztmánya s a párt törvényhozói folyó évi szeptember hó 12-én együttes ülést tartotteik Kolozsvárt. Ez alkalommal gr. Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke Erdély politikai irányvonalát megszabó beszédet mondott, amelynek jellemző részeit idézzük. „Semmi sem veszedelmesebb, mintha akkor, amikor a háború az emberek idegeit amúgy is erősen igénybe veszi, tetszetős, de tartalmatlan jelszavakkal fogják meg a tömegeket. Ha világnézeti vagy más alapon felébred a társadalmi rétegek egymásiránti bizalmatlansága s ha ebben a légkörben az újítás és változtatás láza túlságosan elkapja az embereket. Pedig ilyenkor a legreálisabb látásra és leghiggadtabb magatartásra volna szükség, mert ha a tömegindulatok erőre kapnak, szükségszerűen kalandorok, vagy legjobb esetben fantaszták kerülnek az élre, akik veszedelmes kalandokba sodorhatják a nemzetet.“ • „A közelgő, még súlyosabb nehézségek és megpróbáltatások a magyarságot még szorosabb egységbe, egyetlen táborba kell hogy tömörítsék, amit sem pártharcok, sem világnézeti különbségek, sem felekezeti vagy osztályellentétek szét nem forgácsolhatneik. Az egyre inkább reánk nehezedő nyomást csak akkor tudjuk kivédeni, ha a magyar egység boltozatát minél jobban megszilárdítjuk. Ezt az egységet nem a különböző politikai pártok erőszakos egyesítésében látjuk, hanem abban, hogy a politikai pártok a nagy, közös nemzeti célokat becsületesen együttesen szolgálják. Pártunkat ez a szempont vezette, amikor — 1942 február 3-án a kormányzattal pártszövetséget kötve — felhívással fordult az összes magyar pártokhoz az egsóittműködés érdekében. Ennek adtam hangot 1942 november 25-én a parlamentben az apropriációs vita során elmondott beszédemben is. A finn pártok minden egyes frakciója megtalálta a nemzeti veszély idején az együttműködés útját.“ « „Meg kell keresni — és könnyű megtalálni — azokat a nagy nemzeti célokat, melyekben minden magyar t£ilajból kinövő politikai mozgalom egyesülhet, mert ezek állandó gondolatok, függetlenek a pülanat- nyi politikai helyzettől. 1. A független magyar államiság gondolatát a magyar nemzet soha fel nem adta és fel nem adhatja. Küzdenünk kell tehát az öncélú független Magyarországért, amely a Dima-medencében tovább folytatja ősi hivatásának betöltését, az ittélő népek és gazdasági erők egységesítését az európed egyensúly és a du- namedencei rend biztosítására. 2. A magyar nemzet külső és belső függetlenségének gondolata az alkotmányban jut kifejezésre, amely a korszellem által megkívánt belső megújulásokat történelmi eszményeinek és hagyományainak megfelelően tudta mindig végrehajtani. A magyar alkotmány rugalmassága
