Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bíró József: Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után
46 Biró József készül Kassa és Pécs művészeti helyrajza s megindulóban vannak a kolozsvári kötetek előmunkálatai is. A kincses város műemlékei így rendszeres tudományos összeírás elé tekintenek s e dolog magyar s erdélyi szempontból fölötte örvendetes.“ Természetesen kívánatos, hogy egész Erdély topográfiai felvételezése mihamarabb meginduljon. Két évtizede hangzik a sirám az anyaországból, hogy Erdély műemlékei mily nehezen férhetek hozzá a rendszerezés szempontjából s félő, hogy idegen birtokállományhoz könyveltetnek el szellemtudományi tekintetben is; íme az alkalom, hogy legalább fél Transszilvánia műemlékei töviről-hegyire megismertessenek s így az országrész nyugati szellemű műgyakorlata félremagyarázhatatlanul és letagadhatatlanul kidomborodjék. A szervezett műtörténeti tudományos munka az erdélyi honismeretnek és a magyar műemlék- üg5mek eg3Úk legelső megoldásra váró kérdése. m. ÉLEIT, MOZGÁS, NAGYSZABÄSÜ TERVEK, megindult tevékenység, hő remények s nekilendülő munka; mindez a belvederei döntésnek köszönhető az erdélyi műemlékek utolsó két évi történetében. Minden magyar lelke örül, ha erről hallhat s beszámolhat; elszoruló szívvel nézünk azonban át az új határon túlra, Dél-Erdély műemlékeire, amelyek csak földrajzi helyzetükben különböznek a többiektől, de történeti kialakulásukban, művészeti stílusukban, egész valóságos és szellemi alkatukban Észak-Erdély műemlékeinek elszakíthatatlan édestestvérei. E műemlékek is, művészetföldrajzi értelemben magyar műemlékek; sőt, éppen a legbecsesebb, művészeti értelemben a legkimagaslóbb, történeti kegyeletben a legszeretettebb magyar monumentumok egész sora emelkedik Dél-Erdély földjén s az ezekkel való törődésről a magyar tudományosság soha le nem mondhat. Valóságos sorsukba azonban jelenleg nem avatkozhatunk be; sajnos, a második belvederei döntés nem foglalkozott a műemlékek jogi helyzetével közelebbről, míg az első a Felvidék északi részén maradt magyar műemlékek sorsát — mint a pozsonyiakat — az ottani magyar népközösségre bízta. A második döntőbirósági határozat hallgatólagosan, egyértelmű kettéosztást nyújt e tekintetben; Észak- Erdély műemlékei magyar, Dél-Elrdélyé román fennhatóság alá A műemléki topográfiának természetesen elmellözhetetlen tartozéka az alaprajzok és egyéb műszaki részletfelvételezések összegyűjtése. A Műemlékek Orsz. Bizottságának rajztára igen gazdag erdélyi műszaki rajzokban; Kolozsvár tekintetében a Farkas-utcai templom és a ferences kolostor felvételeit említjük meg; újabban dr. Lux Géza kitűnő műszaki felvételeivel gyarapodott a gyűjtemény. Kolozsvár számos műemlékének felvételezését leg;újabb£in Badoa Jenő tanítványai végezték el (Kolozsvári műemlékek. A Magyar Királyi Állami Felső fipítöipaiiskola 1941—42. évi szünidei felvételei. Bp. 1942.) E g;yö- nyörü kiadvány 48 lapnyl ritka tökéletességű felvételezést tartalmaz a Szent Mihály-templomról, valamint több reneszánsz, bárok és klasszicista emlékről; kiadását Dr. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint Kolozsvár városának támogatása tette lehetővé. A mű példaadó útmutatásul szolgálhat Erdély műszaki felvételezése dolgában.
