Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Nagy Géza: Dél-Erdély irodalmi és művészeti élete
Magyar Figyelő 511 és ker. Közművelődési Szemléjét«, az Aradon megjelenő Havi Szemlét. Annak a viszonosságnak az alapján, amely evileg megszabja a magyar államnak az északerdélyi románsággal és a román államnak a délerdélyi magyarsággal szembeni magatartását, már nagyon régóta vártuk, hogy a Kolozsvárt megjelenő Viata Hustratá (Az Elet Képekben) című román folyóiratnak megfelelően odaát is napvilágot lásson egy magyar irodalmi és keresztyén közművelődési folyóirat. A Havi Szemlének hozzánk eljutott első száma még nem jogosít fel a bírálatra, hanem egyszerűen mély és őszinte örömre késztet. Az első pillanatban meglep, hogy a folyóirat éppen Aradon jelenik meg, holott köztudomás szerint más város a délerdélyi magyarság szellemi központja. De végignézve a munkatársak során, megállapítható, hogy így is megvannak a kapcsolatai Dél-Erdély minden részével s a szemle, melyet a folyóirat havonként tart a délerdélyi irodalmi és ker. közművelődési élet felett, alkotó írókról, művészekről, nemzetnevelőkről, és irodalmához, ker. közművelődéséhez ragaszkodó népi közösségről nyújt bíztató képet. A szerkesztő bizottságban az aradi Fischer Aladár minorita gimnáziumi igazgatón, a költő Olosz Lajoson és a szerkesztő Molnár Árpádon kívül ott van a tanulmányíró Vita Zsigmond nagy- enyedi református kollégiumi tanár is. Az első szám vezércikkírója Gyárfás Elemér, aki írásának alap- gondolatát az Evangéliumból meríti; »A búzaszem, ha, el nem vettetik a földbe, egymaga marad; de ha elvetik, ott csodálatosan átalakul és sokszoros termést hoz...« Fischer Aladár, szép írásában az Alföld futóhomokját megkötő akácfáról ír, magyar jelképül állítja elénk, s szeretné, ha a folyóirat »egy kicsikét hasonlítani tudna a mi akácunkhoz!...« Argay György evangélikus esperes a magyar parasztságért folytatott önzetlen és jószándékú munkára inti a vezetőket, mert csak így nyerhető meg az egység és a közös munka számára a ma még bizalmatlem falusi nép. Vita Zsigmond Szombati Szabó Istvánról ír tanulmányt, megrajzolva a költő sikerekben és ünneplésekben gazdag éveit s az utánuk következő keserű elhallgatás lelki és művészi okait. Tanulmánnyal szerepel még Abafáy Gusztáv (Móricz Zsigmond nyugaton) és dr. Berthe Nándor (Garay János »Ob- sitos«-a). Dr. Schweitzer József a fenyőerdő szépségeit és természet- tudományi érdekességeit ismerteti népszerűsítő jellegű cikkében. Terjedelmével és üdeségével, mély értelmű humorával és felemelően bizakodó hangulatával valósággal elbűvöl Kacsó Sándor »új népmeséje« a táltos malacról. A folyóirat első számában versekkel szerepel Olosz Lajos, Szem- lér Ferenc, Nagyfalusi Mihály, egy képpel Acél Ferenc, hárommal pedig Vas Albert. A Havi Szemlével kétségtelenül komoly kezdeményezés történt abban az irányban, hogy a kisebbségi erdélyi irodalomnak egy újabb hőskora induljon meg. A kezdet bíztató, mert az első szám munkatársai között jónéhányan vannak olyanok, akik feltétlenül kezességet jelentenek a kezdeti nehézségek leküzdésére s a számukra immár több, mint két évtizedes kisebbségi erdélyi irodalom hagyományait folytatva, a magyar szellemi, lelki helytállásnak ^nemcsak hirdetésére, hanem hősies megvalósítására is. A Havi Szemle nemcsak Dél- erdélyben, hanem a határokon innen is a minden nehézségeken győzedelmeskedő magyar szellem újabb bizonyítéka, s éppen ezért, akárcsak Dél-Erdélyben, innen is féltő szeretettel és nem lankadó figyelemmel kísérjük további sorsát. * Az erdélyi képzőművészeknek a kisebbségi sorsban töltött évek
