Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Vájlok Sándor: Benes külpolitikája
480 Vájlok Sándor sorsa és a keleti határ. Ez utóbbinál a lengyel kormány ragaszkodik 1939-es keleti határához (tehát Nyugat-Ukrajnához Lemberggel) s nem fogadja el a szovjet-német megegyezéses határt. A világnézeti ellentétek mellett területi ellentétek is felvetődtek a csehek és lengyelek között. A csehek ugyanis visszakövetelik a lengyelektől Tessent és Észak-Magyarország ama részeit, melyeket Beck csatolt Lengyelországhoz 1938-ban gazdasági és geopolitikai okokból. Amikor a katyni ügy kirobbantotta a lengyel-szovjet válságot, a cseh szolgák követték uruk parancsát és megszakították tárgyalásaikat a lengyelekkel. Okul azt hozták fel, hogy a lengyelek ellenséges magatartást tanúsítanak szovjet szövetségesükkel szemben. Ilyenformán pedig a szövetség elképzelhetetlen, mert az itteni népek szabadságát és függetlenségét csak a Szovjettel való szoros együttműködés biztosítja, mivel földrajzilag ez a legközelebbi világhatalom. Csehszlovákiának létérdeke a szovjet szövetség. »Ezért a csehek nem vesznek részt annak a lengyel tervnek a megvalósításában, amely polgári rétegeződésű szövetkezéssel ki akarja szorítani a Szovjetet a kárpát-dunai térből.«^ Lényeges volt azonban az eltérés köztük más síkon is. A cseheket agresszív magyar-ellenes politikájukban nem követik a lengyelek. Sőt a cseh sajtó szerint a lengyelek támogatják a »magyar imperialista politikát, s jogosnak mondják a magyar területszerzést«. A Freen Europa (lengyel és angol nyelvű lap) szerint Eszak- Erdély visszaadása részben enyhítette a trianoni békediktátum sebeit. A lengyelek nem üzentek hadat Magyarországnak, sem mi Lengyelországnak, jóllehet a csehek hadiállapotban vannak velünk. BENEg MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÜLPOLITIKÁ.JÁBAN a régi kisantant-politika visszaállításán fáradozik. Ezért szerette volna, ha Közép-Európában megvalósul a szláv föderáció, Dél-Keleteuró- pában pedig a Balkán Szövetség, mert ebben az esetben Magyar- országot bekerítette volna. A körülzárt ország tehetetlen lenne Benessel szemben és képtelen lenne önálló külpolitikai akciókra. Magyarországot eddig csak felvidéki, északerdélyi és bácskai, most visszakapott területeitől »fosztotta meg«, nem kétséges azonban, hogy a csehszlovák élettér elmélete alapján az 1918-as párizsi határok megvalósításáért fog küzdeni. Ez a határvonal mélyen a trianoni alatt húzódott s bekebelezte volna a Mátrát, Bükköt és a Tokaji hegységet az értékes ipari centrumokkal. A területi kívánságok mellett bele akar szólni Benes Magyar- ország szociálpolitikai ügyeibe is. Propagandája szerint országunk »a fasiszta reakció bölcsője«, itt láttak napvilágot az első antiszemita törvények, s magyar államférfi támogatta legelőször Európában a hitlerista uralmat (Gömbös). Magyarországon radikális társadalmi és földbirtokpolitikai reformot kell megvalósítani, demokratizálni kell az egész országot, mert csak a demokratikus Magyar- ország lehet hű szövetségese a szláv nemzeteknek. A csehszlovák propaganda azt hirdeti, hogy »a magyar nép nem fél a bolsevista ä Ripka nyilatkozata a tárgyalások megszakításakor.
