Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 8. szám - Vájlok Sándor: Benes külpolitikája

Benes külpolitikája 475 alapján 1938 őszén angol és francia beleegyezéssel hasították ki a szudéta-német, a lengyel és magyar területeket. Azóta bekövetke­zett továbbá Szlovákia és a Ruthén-föld elszakadása is. A Benes- kormány tehát jogilag csupán a Cseh-Morva Protektorátust képvi­selte. Ezért Benes arra törekedett, hogy a müncheni döntést az ér­dekelt demokrata hatalmakkal megsemmisíttesse. Próbálkozásai sokáig nem jártak sikerrel, mert az angolok csak kétéves »meg- gyúrás« után voltak hajlandók dönteni ebben a kérdésben. így 1942 augusztus 5-én történt meg a Benes részéről régóta várt jegy­zékváltás, melyben az angol kormány a maga részéről érvénytelen­nek mondja ki a müncheni értekezletet és annak következményeit. Az angolok azzal okolták meg lépésüket, hogy a németek szintén megszegték a szerződést akkor, amikor Csehszlovákia függetlensé­gét megszűntették. Az angol jegyzékhez csatlakozott a Harcoló Franciaország is (1942. szept. 29.). Hasonlóan semmisnek mondotta ki a müncheni döntés alapján véghez vitt területi változásokat a Szovjet és az Esésűit Államok. Benes külpolitikájával két év alatt tehát »vissza­állította« Csehszlovákiát 1938 előtti határaival. Természetesen csak elméletben. ENNEK AZ INTEGER KÖZTÁRSASÁGNAK A NEVÉBEN kezdte meg azután »nagypolitikáját« és a világ helyes elrendezését célzó receptjeinek kidolgozását. Itt két síkon mozgott; egyrészt világ- politikát űzött s a nagyhatalmaknak gyártott tanácsokat, terve­ket, s közvetítőül ajánlkozott fel vitás kérdéseik megoldásához, másrészt Csehszlovákiát igyekezett biztosítani külpolitikai szerző­désekkel. A nagypolitikában Benes mindig a demokrata államok divat­ját követte, s ahhoz járulgatott tanácsaival, melyek végeredmény­ben nem a világmegoldás megjavítását, hanem Csehszlovákia sze­repének kihangsúlyozását célozták. 1941—42-ben az angolszász köz­vélemény újjárendezési terveket gyártott és európai határokat raj­zolt. Benes követte a divatot és elkészítette Európa újjáépítésének tervét, mely három elven nyugodott: 1. Csehszlovákia visszaállítá­sán, 2. Németország megbüntetésén és 3. egy német-ellenes bizton­sági rendszer kiépítésén. A fenti elvek megvalósítására Benes nyolc hatalmi csoportra osztotta Európát. A tervben különösen három szláv államnak, a Szovjetnek, Csehszlovákiának és Lengyelország­nak juttatott a demokrata közvélemény szemében fontos szerepet: a német imperializmus föltartóztatását. A nyolc hatalmi csoport; 1. Nyugateurópa szövetsége, mely magában foglalja Francia- országot, Nagybritanniát, Belgiumot és Hollandiát. Benes külpoli­tikájának egyik tétele, hogy a háború utáni Franciaországnak vezetőszerepet kell juttatni az európai politikában. Ez a Francia- ország természetesen barátságos politikát folytatna a Szovjettel szemben, mivel politikájában is a baloldali felfogás uralkodnék. 2. A háború utáni Németország. A német területeket tartomá­nyokra kell felosztani. A legelőnytelenebb határokat Benes Porosz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom