Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 7. szám - Mikó Imre: Az országgyűlés elnapolása – közjogi megvilágításban
440 Magyar Figyelő az öldöklők, egymásnak ezt sugdosták, (mert nagyon nembeszélettek), hogy a tarisznyában pénz vagyon, és én el akartam vele szökni; ezért azt az egyik megragadta, hogy tőlem elvegye, de amelynek szíja az államban meg- akadott, és magam felfelé emeltettem. Én is azt egyik ujjommal az állam alól halkal kitaszítván, a tarisznyát a benne képzelt kinccsel a fosztogatóknak általengedém és megint visszahullottam balfelemmel a földre. Melyet azok a fejemnél frissen kibontottak, és kétségkívül azért, hogy benne pénzt nem kaptak, egyik olyan csapást tett a fejemen, hogy ez mindjárt betörött, melynek helye annak tetején ez óráig látható; és a bundámnak egyik szárnyát dühösen megmarkolá, hogy attól megfosszon, de amelyet, minthogy az jól magamhoz volt szorítva, és én holtként hevertem ottan, rólam könnyen le nem húzhatott. Melyet a más kettő látván, társoknak lassan ezt súgák: „Hagyd el a pokolba, mert régen meghalt. S siess velünk jőni, mivel a többi már rég a biztos lakházában vagyon.“ Erre az tüstént eleresztette a bundámat, de jobb fülem felett fejemet betörte, melynek helye hasonlólag látszik máig is. Ezzel mind a hárman elnyargaltak. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNAPOLÁSA — KÖZJOGI MEGVILÁGÍTÁSBAN A képviselőház 1943. május 4-én tartott ülésén kormányzói kéziratot olvastak fel, mely szerint a Kormányzó az 1933. évi XXIII. tc.- ben gyökerező jogánál fogva az országgyűlést folyó évi május 4. napjától kezdődően elnapoltnak nyüvánította. A magas kormányzói kézirattal kapcsolatban nem lesz felesleges rámutatni arra, hogy mit jelent az országgyűlésnek a Kormányzó által történt elnapolása a tételes magyar közjog rendelkezései szerint? Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. te. 13. §-a értelmében a Kormányzót nem illette meg a nemzetgyűlés (országgsnílés) elnapolásának a joga s az országgyűlés, mint az állami szuverénitás törvényes képviselője, csak az 1933 :XXm. tc.-ben ruházta fel a Kormányzót e tekintetben azokkal jogokkal, amelyekkel a király rendelkezett. A király az 1848: IV. és 1867 :X. te. értelmében az ország- gyűlést elnapolhatja s az elnapolás időtartamára nézve a törvény csak annyiban rendelkezik, hogy ha az elnapolás a következő évi költség- vetés megállapítása és a megajánlás előtt történt, az országgyűlést még ugyanazon év folyamán össze kell hívni. Az összehívás olyan időben eszközlendő, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az év végéig le- tárgyaltathassék. Ha tehát az országgyűlés elnapolását kimondó királyi, illetve kormányzói leiratbein nincs megjelölve az újbóli összehívás napja, akkor az újabb összehívásra vonatkozóan csak ez a rendelkezés lehet irányadó. Ez a helyzet a május 4-én történt kormányzói elnapolás esetében is. A házszabályok értelmében a képviselőházban az egyes tárcák költségvetésének bizottsági, részletes tárgyalásai két-két ülést, a tárcák költségvetésének általános, plenáris vitája pedig tárcánként egy- egy ülést vesz igénybe, a felhatalmazási vita viszont hat ülésre terjed. Ha ehhez hozzászámítjuk a felhatalmazásnak a felsőházban történő letárgyalását, akkor az or-
