Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 7. szám - R. Jónás Magda: A létfenntartási költségindex és a drágulás

432 R. Jónás Magda korlátozásokon kívül azonban azzal is számolni kell, hogy a fogyasz­tók a korlátozás alá nem eső cikkek vásárlásával igyekeznek szük­ségletük jobb kielégítéséről gondoskodni. Ebben az esetben tehát a fogyasztási korlátozásoknak és a társadalmi különbséget is figye­lembe vevő pótlásoknak számbavétele adja meg a lehetőségét a rugalmas séma alkalmazásának és ad tartalmat a viszonylag válto­zatlan életszínvonal követelményének. A viszonylag változatlan életszínvonal fogalma, amelyre a vál­tozó összetételű létfenntartási költségindexszám fogyasztáskorláto­zások idején támaszkodik, nem jelent szociális követelmén3d:. Nem jelenti tehát azt, mintha ilyen viszonyok között helyesnek tarta­nánk az egyes néprétegek közötti életszínvonalkülönbségeknek rög­zítését. Ez nemzetpolitikai és szociálpolitikai szempontból egyaránt hel5delen volna. E fogalomra az indexszám szerkesztése során azért van szükség, mert ezáltal biztosítható, hogy az indexszám mindvégig a szóbanforgó néprétegre vonatkozzék. Az egyes nép­rétegek életszínvonala közötti különbségek számbavétele akadályoz­hatja csak meg, hogy az indexszám szerkesztői egyik-másik nép­rétegnél túlzott életszínvonalcsökkenéssel számoljanak és hogy ez­által kisebb költségemelkedést mutassanak ki, mint amekkora tény­leg bekövetkezett. Annak természetesen nincs akadálya — ha ez a valóságban bekövetkezett —, hogy az egyes néprétegek közötti életszínvonalkülönbségek csökkenését a számítás során is számba- vegyék. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a fogyasztás­korlátozó rendeletek és az’ áruellátás ezt a valóságban kikénysze­rítik. A rugalmas összetételű létfenntartási költségindexnél a sta­tisztikus megítélésének — mondjuk: önkényének — tágabb tere van, mint a merev összetételű indexszámnál. A figyelembe vett árú­összetétel, az életszínvonal csökkenésének mértéke, nem állapítható meg mindig kielégítő adatszerű támpontok alapján. Ennek ellenére háborús viszonyok között helyesebbnek tartunk egy ilyen módszer­rel számított létfenntartási költségindexet az olyan indexszámoknál, amelyek akár a merev sémával számíttatnak, akár olyanoknál, ame­lyek a rugalmas sémát követik ugyan, de mégis kitartanak a vál­tozatlan életszínvonal követelménye mellett. Az önkény a merev módszer esetében sem zárható ki. Normális viszonyok mellett az önkény ebben az esetben egyszeri, amikor az alapsémát összeállít­ják, rendkívüli viszonyok között viszont önkényesnek kell tekinteni a merev séma változatlan alkalmazását, ha a figyelembe vett meny- nyiségek az adagolt vagy kapható mennyiségeknek nem felel­nek meg. A MAGYAR GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET a fenti megfontolá­sok alapján kísérletet végzett tisztviselőcsaládokra érvényes költ- ségindexjellegű, tehát rugalmas összetételű létfenntartási költség­indexszámok szerkesztésére. Az általa szerkesztett két indexszám egy jobbmódú és egy szerényebb jövedelmű tisztviselőcsalád (négy­tagú) budapesti létfenntartási költségeinek változását szemlélteti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom