Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések
Balkáni kérdések 291 játékszere. A Habsburgok nem ismerik fel idejében az orosz veszedelmet, s hosszú időn át a cári hatalommal barátkoznak, ahelyett, hogy minden erejükkel a mind félelmesebb keleti veszedelem felé fordítanák figyelmüket. A XIX. század elején a francia forradalom által megindított liberális-nemzeti mozgalmak hullámai eljutnak a Balkánra is, felébred a nemzeti érzés, s a népek igyekeznek szabadságukat kivívni. 1804-ben a szerbek kelnek fel Kara Györgye vezetése alatt a török zsarnokság ellen. A görögök Napóleonnal kerülnek kapcsolatba s ez a kapcsolat valamennyi balkáni nép szabadságmozgalmára itermékenyítőleg hat. Napoleon — bár rövid időre — Illyria néven eg^yesíti Dalmáciát, Isztriát, Krajnát és Ka- rinthiát, az első délszláv államot, s ennek hatása a balkáni szláv- ságra nagyon jelentékeny. Lassan mindenütt megindul az új nemzetállamok kialakítására irán3mló törekvés, amely a Balkánon Oroszországban kapja meg a maga pártfogóját. Az oroszok támogatják a görög felkelést, s bár Ypsilantit a törökök Havasalföldön hamar leverik, a görög szigetek sokáig állják a harcot, fel tudják kelteni egész Európa együttérzését s szabadságmozgalmuk végülis kivívja a görög függetlenséget. A török birodalom egyre jobban szembekerül az európai fejlődéssel, a polgáriasodás meginduló folyamatába egyáltalán nem tud beleilleszkedni, érzéketlen az új életformák és berendezések megteremtésére irányuló mozgalmakkal szemben s Így az uralma alatt élő népeket létükben veszélyezteti. A Balkán népei lázadoznak uralma ellen, és sajátságos, hogy védőjüket Oroszországban, az abszolutizmus megtestesítőjében találják meg. Oroszország otthon kíméletlenül elnyomja nemzetiségeit, s a legmerevebb autokrata uralom megvalósítója, a Balkánon pedig forradalmakat szít, szabadságmozgalmakat támogat. OROSZORSZÁG BALKÁNI TEVÉKENYSÉGE Ausztriában keltette a legnagyobb aggodalmat. A Habsburg birodalom helyzetét már a XIX. század első felében is nehézzé tette a fajok belső súrlódása s a magyar reformtörekvéseken kívül a szláv világ állandó nyugtalansága is sok gondot okozott. Bár a birodalom még mindig elveszett német és olasz pozícióit hajszolta, a szláv törekvések is figyelmet ébresztettek. Ebben az időben a monarchián belül egy szlávbarát és egy szlávellenes irányzat küzdött egymással, az utóbbi élén Metternich herceg állott, aki a Habsbiug birodalom létét féltette a szlávok túlsúlyától. Egységes szláv nemzetről nem lehet ugyan beszélni, hiszen a szláv fajokat nyelvük, vallásuk, hagyományaik, műveltségük, életformáik elválasztják egymástól, de a század eleje óta kezdik felismerni azt, hogy mégiscsak egy népcsalád fiai. A szláv mozgalom koronként más-más színezettel és célkitűzésekkel jelentkezik. Eleinte csak kulturális színezete van, de csakhamar átcsap a politika területére is, s Oroszországban hátvédet kap. A szláv veszély Magyarországon is nyugtalanságot kelt, hiszen az ország félkör alakban szláv népekkel van körülvéve. Ezért írja meg Wesselényi 1843-ban Szózatát a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Szerinte a magyarságnak az orosz hatalom egyre növekvő
