Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - László Gyula: A kolozsvári műcsarnok és az élő erdélyi képzőművészet szemléje
Szemle 251 Nándor gazdag vízfestő művészetéről, inkább bravúros jegyzet csupán. Kár, hogy székelyföldi sorozatának örökértékű lapjait nem állította ki. Weith László két arcképe stúdiumnak jó ugyan, de színtelensége mellett rajzi hibáktól sem mentes. A szétszórtan kiállított grafikai anyag nagy értéke, hogy Gy. Szabó Béla és Varga Nándor Lajos néhány lapjában a grafika leg^niagasabb művészi fokát láthatja a látogató közönség. Varga Nándor nemcsak kitűnő művész, hanem talán legjobb művészeti nevelőnk. A fiatal grafikusnemzedék kivétel nélkül nála tanulta meg a mesterség sok csinját-binját. Kiállított rézkarca, Charon a lelkekkel, nem mutatja kellőképen sokoldalú és virtuóz művészetét. A kavargó levegő bravúrosan rajzolt aktjai, biztos rajzó rövidüléseikkel a legnehezebb rajzi feladatok könnyed megoldásaként imponálnak. Abból a korszakából való ez a lap, amikor a természet minden megnyUatkozását emberben látta, a fák törzse, kinyúló ágai, a levegő örvénylése mind vívódó emberekkel volt tele. Kiállított rézkarcának súlyos filozófiai mondanivalói mellett sincsenek meg azok az értékei, amelyek Varga Nándornak külön helyet biztosítanak a magyar grafika fejlődéstörténetében. Bethlen Gáborja régies stílusban tartott kitűnő fametszet. Gy. Szabó Béla művészetét nemrég rendezett kiállításával kapcsolatban alkalmunk volt más helyen méltatni. Fametszetein hallatlan gazdagságban bontakozik ki az erdő sűrűje, vagy a zuhogó víz csillogása. Ojabb metszetei közül a Disznópásztor esőfüggönye egészében újszerű s értékes grafikai kísérlet. Remélhető, hogy nem ez lesz egyetlen lapja, hanem más kompozíciós formában is megkísérli e remek látomás grafikai értékeit kiaknázni. Kompozícióiban közvetlenül és sűrítve szólal meg a falusi ember, a falusi földek élete és a darabos világ zúgaiban meghúzódó, sok megható szépség. Fejlődése mögött temérdek kiérett tanulmány áll. Érdekes egybevetni például a Napraforgó-verő fametszetét előkészítő rajzával. Metszetei józan valóságérzését kompozíciójuk, témaválasztásuk és kivitelük a reális élet fölé emeli s emberei szervesen, szinte a többi természeti lények ikertestvéreként illeszkednek bele a tájba. Épen ezen a téren az utóbbi időkig bizonyos ingadozást figyelhettünk meg nála. Most ennek nyoma sincsen már s így művészete egyre tisztább összhangban bontakozik ki. Lapjai mind a magyar, mind a modern európai grafikának elsőrangú értékei. Kettejük mellett nemes versenytárs Varga Mátyás, önarcképe tiszta és nagyvonalú formalátásával s szép fekete-fehér játékával legjobb munkái egyike. Előtérben levő kezét kissé kicsire rajzolta s így a kép monumentális hatása csökken. Igen rokonszenves rajzó Arcképét is kiállította. Abódi-Nagy Béla jó rajzkészségét önarcképének modoros mozgása zavarja. Arcképén kemények az árnyékok, úgy hat, mintha gipszmintáról rajzolta volna. Élesdy István Köcsögárusok-ján a fehér fények modoros használata visszatetsző, Ranta-Rotto-ján meg a távoli és közeli feketék egyenrangú kezelése megbontja a térhatást. Málnás! hegyek c. rajza kormos. Szép, őszinte munka öreg ember c. hidegtűvel készített karca. Ifj. Figlár Géza nyers karcaiban határozott tehetséget látunk. A festmények és grafikai művek sorában még Avedik Félix, Balogh István, D. Berde Árnál, Papp Lajos, Pap Domokos, Pánczél Béla, Szász I.stván, gr. Teleki Ralph munkáit láttuk. A SZÍNVONALAS SZOBRÁSZATI ANYAGBÓL elsőként az Szamosi Soós Vilmos s a fiatal Borbereki Kovács Zoltán műveivel íc^ lalkoznunk. Szamosi Soós öt fejet állított ki. A márvány életre MÖ^é30je alatt s nemes tudással faragott formáin szinte a bőr pórusai ^Ij^álnwe. Vo-. KÖN'
