Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Heszke Béla: Német tudós könyve a francia népmozgalomról

Tallózás az erdélyi földreform román irodalmában

23

meg, hogy nemzetiségi statisztikáját szembesíteni lehet a hivatalos román nemzetiségi statisztikákkal. Általában a román statisztikusok következetesen figyelmen kivül hagyják az 1910. évi magyar nép- számlálás mintaszerű demográfiai részletezését (Magyar Statisztikai Közlemények, Üj s. 61. k.) s tévedéseik ezért is olyan súyosak, mert a vallásfelekezeti és nemzetiségi számadatok összevetéséhez semmiféle konkrét támpontot nem keresnek.

Az Enescu-ék által vizsgált magyar területen*® pl. a görög katolikus és görög keleti hívek nemzetiségi képe az alábbi:

gör. kát.

gör. kel.

összesen:

magyar

107.921

29.867

137.788

német

879

1.836

2.715

tőt

909

302

1.211

román

1,116.979

1,777.676

2,894.655

rutén

163.252

513

163.765

horvát

65

118

183

szerb

435

284.374

284.809

egyéb

24.811

31.536

56.347

összesen

1,415.251

2,126.222

3,541.473

Nyüvánvaló: mégha vannak is a magyarnak mondott görög katolikusok és görög keletiek között valóban román eredetűek s ezeket — habár a faji eredet és a nemzetiség nem födi egymást — mind a románsághoz számítjuk, még akkor sem emelhető a románság lélekszáma a hárommillió fölé s ezek a vallásfelekezeti adatok nem a román irredenta számításait és a lacob-féle nemzetiségi statisztikát támasztják alá, hanem az 1910. évi hivatalos magyar eredményt, amelyet egyébként az idézett román számbavételek is, torzításaik ellenére, lényegében megerősítenek.

A ROMÁN NEMZETISÉG lélekszámának túlbecsülése a román birtokállomány mennyiségének alábecsülésével, ez a csökkentett birtokállomány viszont a birtoktipusok és a korlátolt forgalmú birtokok kérdésével áll a legszorosabb logikai kapcsolatban. Az idézett román szerzők erdélyi birtokpolitikai helyzetképében mindegyik számsor igen lényeges szerepet tölt be: a korlátolt forgalmú birtokok helytelen beállítása fedezni kivánja az erdélyi magyar és német szociális funkciót betöltő közbirtokok szétrombolásának előbb tervét, később elszomorító tényét; a birtokcsoportoknak elfogult és közgazdaságilag erősen kifogásolható tárgyalása igazolni hivatott a birtokpolitikai beavatkozás antifeudálisnak mondott elvi jellegét, az eltorzított nemzetiségi adatoknak pedig el kell hitetniök, hogy Erdélyben az igazságot csak a románság irányában megnyilatkozó elfogultság tudja megteremteni. „A román elem — írja lacőb — különösképpen 1848-tól fogva módszeresen deposszedáltatott ősi földjén“, „a magyar agrárpolitikának a románság gazdasági meg“ A történeti Erdély 15 vármegyéjén kívül Arad, Bihar, Krassé-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temea és Torontál vármegyék.