Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Albrecht Dezső: Teleki Pál öröksége
Magyar Figyelő 235 lakosság bevándorlása. A még török uralom alatti területekről menekülő szerbeket és románokat tárt karokkal várta és telepítette le a bécsi kormány. A peremvidékekről leköltöző magyarok helyét a nemzetiségek foglalták el. Az országnak lakossága, mely Mátyás idejében még 80%-ban magyar, 1787-ben 61%-ában idegen nyelvű. Az országnak ezt a néprajzi bal- kánizációját nyomon követte a politikai balkánizáció is, mihelyt a nemzetiségi elv a XIX. században előtérbe kerül és mihelyt a török a Balkánról kivonul és az általa addig leigázott népek önálló államot alkotnak. Megszületik az irredenta és a nemzetiségek elszakadási törekvése, melyre a lehetőséget a világháború adta meg s az erőt hozzá az entente fegyveres hatalma. Tgy vezetett a török hódoltság által teremtett helyzet Magyarország feldarabolásához. A magyar faj életrevalóságát bizonyítja, hogy meg tudott birkózni a trianoni nehézségekkel is, melyeket a kisantant ellenséges gyűrűje rendkívülire fokozott. Az ország fokozatosan emelkedik ki a mélységből, gazdaságilag megerősödik, de területi revízióra csak akkor nyílik lehetőség, amikor Németország és Olaszország kézbevették a jövő Európájának formálását. A belvederei döntésekkel lezárult a mohácsi vésszel kezdődött korszak és visszelnyertük a török hódoltság előtti szerepünket a Duna medencéjében, fogyatkozott viszonylagos hatalommal, földrajzi helyzetünknél fogva nagy lehetőségekkel és történelmünknél fogva — ha azt nem tagadjuk meg — magasztos hivatással. Üjból nagymagyarországi feladatok előtt állunk, történelemépítés minden lépésünk. Erre kell nevelni a nemzetet, össze kell fogni a magyarságot, nemzeti fegyelemre kell szoktatni, a pusztító bizalmatlanságot meg kell szüntetni és hitet kell önteni a magyarságba, hogy hozzákezdhessen nagy feladatainak megoldásához. Nevelni kell a társadalmat és nevelni kell az ifjúságot. Az iskolákba nemzetibb és keresztényibb formákat kell bevinni s az iskola mellé oda kell állítani a levente intézményt és a cserkészetet, melyek hozzájárulnak annak az új életformának kialakításához, melynek pillérei a nemzeti fegyelem és a közösségi élet. Nekünk is hozzá kell járulni ahoz, hogy az európai emberiség megtalálja az új életformához vezető útat, megteremtse belső békéjét, belső megnyugvását az egyed- ben és az egyedek között. Nevelni kell a társadalmat is, mert a mi társadalmunk individuálista társadalom és nem tud megfelelni a kollektív társadalom célkitűzéseinek. A legnagyobb baj az, hogy a XIX. század szétporladt társadalmának embereivel akarunk XX. századközép! feladatokat megoldani. A mi társadalmunk ma elnevelt. Ezért szeszélyes, ezért hisztérikus, ezért nem ismer tekintélyt, ezért nem követ jó példát. Komor és kínzó kétségek gyötrik, hogy a nemzet meg tud-e felelni a ránehezedő történelmi feladatoknak. A nemzet belső ereje ennek az erőnek gyarapodása, vagy seny- vedése az egyetlen, amely őt igazán érdekelte. Ezt az erőt akarta felfokozni, a nemzet önmagában való bizalmát megnövelni. A magyarságra váró feladatok mindig nagyobbak, mint a nemzet anyagi ereje. Mindig lélekkel kellett pótolni azt, ami a számból hiányzott. Ezért nemzetnevelő minden nagy magyar államférfi s ebben rokon igazán Teleki Pál legnagyobbjainkkal. Büszke és töretlen magyar volt. Ismerte a magyarságban rejlő értékeket és bízott a nemzet ősi erejében, erős akaratában, szabadság- szeretetében, kemény elszántságában. Épp ezért hirdette, hogy egy nemzetnek, mely ezeresztendős történelme alatt annyi viszontagságot megért, nincs oka hisztériásán figyelni a napi eseményeket s azt gondolni, hogy ezek az ő sorsát
