Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Makkai Sándor: A magyar otthon
200 Mákkai Sándor ETTŐL A MAGYAR HAGYOMÁNYTÓL való lassú elhanyatlás veszedelmes törést s halállal fenyegető változást idézett fel a magyar nemzeti és társadalmi életben. A nők egyrésze azt hitte és hiszi most is, hogy emberi mivoltát, méltóságát és szabadságát csak féi’fimintára és férfimódon biztosíthatja. Leszállva sajátos elsőségének magaslatáról, egyenlőségi harcba kezdett a férfival. Ennél szörnyűbb, mert idegenlelkűbb és nemzettagadóbb tévedést a magyar nő el sem követhetett volna. Legyünk tisztában azzal, hogy ennek a harcnak csak a nő lehet a vesztese, mert rossz, gyenge és üres férfiutánzatnál egyebet nem érhet el, holott értéke nem ebben a haszontalan másolatban, hanem páratlan eredetiségében rejliií. Női érvényesülés férfi életmódban: lemondás a nő életének céljáról és értelméről. Künn a világban egyetlen ponton sem képes a férfit utolérni, pótolni, vagy helyettesíteni, egyszerűen azért, mert helye nem künn a világban van. Az otthon az a hely, ahol a nő meg- támadhatatlanul és elvitathatatlanul a maga eredeti területén mozog, s ahol utolérhetetlen, pótolhatatlan és helyettesíthetetlen. Az otthonáról lemondó nő önmagáról mondott le. Nemcsak a gyermek képe homályosul el tudatában, hanem elsorvadnak a szeretetre, önfeláldozásra, másokban való megújulásra szolgáló hatalmas és dicsőséges képességei is. Az a nagyszerű ajándék, melyet ő kapott Istentől, s melyet Madách halhatatlan szavakkal énekelt meg: ha tettdús életed Zajában elnémul az égi szó, E gyönge nő tisztább lelkülete Az érdekek mocskától távolabb Meghallja azt és szíverén keresztül Költészetté fog és dallá szűrődni.“ A nőt nem azért kell laz otthon leikévé tenni, mert ez a férfinak; kényelmesebb és tetszetősebb, hanem önmagáért és a nemzetért. Mindezek igazságát a magyar otthon mai otthontalansága bizonyítja. Külső képében és belső szellemében egyaránt nemcsak idegen, hanem egyenesen ellenséges minták utánzata. Modem? Nem. A korszerűség nem az utánzásban, hanem saját mai létérdekünknek helyes felismerésében és szolgálatban áll. Létérdekünk pedig egyaránt mennyiségi és minőségi. Sok magyar gyermek és lelkileg különb gyermekek sokasága teheti a magyar jövendőt bizonyossá, finnek a kétarcú gyermekáldásnak forrása a magyar otthon, melyet csak a magyar nők öntudatos és áldozatos vállalkozására építhetünk rá. önként felmerül az a kérdés, hogy mi történjék azokkal a nőkkel, akik saját hibájukon kívül nem lehetnek egy családi otthonnak éltető leikévé, mint feleségek és anyák. A kérdés sokkal mesz- szibb vezet annál, semhogy ezen a helyen belemehetnénk fejtegetésébe. De annjnt megjegyezhetünk, hogy azoknak a nőknek is a magyar otthon szolgálatába kell állítaniok testi és szellemi erőiket, akik maguk nem lehetnek feleségek és anyák. Tőlük egy talán még önzetlenebb és szebb áldozatot kíván a magyar jövő: mások reájuk
