Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Marosi Péter: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban
Szemle 191 hogy az elit elvesztette hitét s megbomlott régi elfogulatlansága. Az elit fogalma kezd a köztudatban elfinomodni. Volt idő, amikor ez a gondolat hús-vér valóságot, pszichikai vezetést is jelentett. A mai gyengülő elit külsőséges. Bibó István úgy érzi, hogy a vezető osztály zavarának egyik jele a nagy nép utáni vágyakozás. Az értéket most már az alacsonyabb társadalmi osztályokban látják. A szerző itt nem veszi figyelembe a faji szempontot, s úgy látszik, hogy pusztán a környezethatás jelentőségére gondol. A zavart jelzi a vezető és a vezetett viszonya is. A társadalmi fegyelmet ma vagy büntetéssel akarják fenntartani, vagj^ pedig alázatos, túlzó közvetlenséggel fordulnak a vezetettek felé. Mindezek azt mutatják, hogy az elit elvesztette önmagába vetett hitét, lelkiismeretvizsgálathoz érkezett s sokszor megítéli önmagát. Pedig a tömeg nyugalmát az elitnek köszönheti. Mindig a dekadencia jele az erőnek a tömegtől való származtatása. Európában azonban a nemesi-polgári elit visszavonulóban van. Sok védekezési módot kipróbál ez a lélek, néha erőszakkal száll szembe az elmúlással, máskor maga-magát szeretné igazolni. Ezek a tüneti kezelések azonban mit sem érnek. Az elit egész élete szociális munka. Ha külön »úgynevezett« szociális munkát kell végeznie, akkor a betegség már letagadhatatlan. Ezért rossz példa a kérdések megoldásának a keresztény karitatív munkák közé utalása. Ezért gondolja végig helyzetét az elit! Inkább mondjon le tarthatatlan igényeiről s hajtsa végre a reformot, mert jobb cselekedni, mint megvárni az erőszakot. Igazi társas érzék kell az elitnek s igazi társas munka. A külön szociális tevékenység ezt nem pótolhatja. Több cikk foglalkozik a jellemvizsgáló módszerekkel és a pályaválasztás irányításával. Csorba Zoltán a jellemvizsgálatról ír^*«. Somogyi József tehetségtérképet szerkeszt.^i (Somogyi tanulmányát már ismerik olvasóink a Hitel egyik tavalyi cikkéből.) Kovács József több intemátust kíván köznevelésünkben.32 A jellemképzés nagy feladatát csak az internátusbán tudja elképzelni. A pályaválasztás kérdését Borbély Kamill tárgyalja a Pannonhalmi Szemlében?^ Afra Nagy János a Társadalomtudományban a pályaválasztást mint közösségi feladatot vizsgálja.^^ Más népek nemzetnevelési problémái is otthonosak folyóiratainkban. Borbély Kamill a Pannonhalmi Szemléhen Japán nemzetneveléséről ír.=*^ Vándor Gyula pedig az új horvát, szlovák és román állam nevelési erőfeszítéseit ismerteti a Délvidéki Szemléhenfi^ Mind a három szomszédos állam az új német és olasz nevelési elveket szeretné sajátos helyzetéhez idomítani. A horvát állam legelső feladatát éppen a nemzetnevelésben látja, nyíltan hirdeti, hogy teljesen a neveléstől függ, vájjon kialakul-e a hősi horvát népi eszmény közössége. A horvát nevelés kérdése teljesen az Usztassa-mozgalom kezében van. Ugyanilyen nevelői hatalom ma Szlovákiában a Hlinka-gárda. Romániában a helyettes miniszterelnök, Antonescu Mihály, a nevelés legelső feladatának a parasztság felemelését jelölte ki. Két tanulmányt olvastunk nevelésünk különleges, háborús helyzetéről. Az elsőben Borbély Kamill a béke iskoláját hirdeti s az iskoláktól azt “ Társadalomtudomány, XXII., 1942. 259—265. Társadalomtudomány XXII., 1942. 56—75. “ Társadalomtudomány XXII., 1942. 91—99. S3 Pannonhalmi Szemle XVII., 1942. 342—346. Társadalomtudomány) XXII., 1942. 210—222. *5 Pannonhalmi Szemle XVII., 1942. 129—138. “ Délvidéki Szemle II., 1942. 80—87.
