Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Marosi Péter: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban
184 Szemle a különleges nevelőintézetet ajánlja. Féja Géza ugyanebben a számban a népfőiskolákról ír. Bizonyára véletlenül keiül ez a két írás egymásmellé, de mi máris kimondjuk, hogy ebben szerencsés útmutatást látunk. Várjon Zoltán ny. tábornok a következő hozzászóló.^ Azt fejtegeti, hogy a képességek talán megismerhetők, de a mögöttük rejtőzködő egyéniséget nehéz megközelíteni. A jellem megismerését a legújabb lélektani kísérletek sem könnyítették meg. A fizikai teljesítmények mérését az amerikai gyáripar és az első világháború amerikai sorozása sikeresen alkalmazta, de azon. túl csődöt mond a próbálkozás. A kiválogatáshoz mégis szükséges jellemvizsgálatoknál ne a pontos adatot keressük. Ne azt nézzük, hogy menn5á hibát ejt a jelölt, hanem általános viselkedését figyeljük, óvakodjunk az egocentrikus fiataloktól, belőlük sohasem lesz közösségi ember. Kiss Ferenc, budapesti anatómusa és Szabó Miklós,* az Eötvös-Kollégium igazgatójának hozzászólása után júniusban Ziláhy Lajos ír a Györffy-Kollé- gpumról.6 Azután becsap a bomba... Szeptember 15-én jelenik meg a Híd rendkívüli száma Zilahy megdöbbentő vallomásával.8 »Miért léptem erre az útra — írtam 1938 tavaszán. Mert érzem, hogyha a magyarság most nem áll talpra, végórái ütnek... Fel akarom építeni a magyar ifjúságnak azt a kollégiumot, amely... a magyar nép kiválasztott fiaiból vezetésre és kormányzatra képes nemzedéket nevel. A magyar faj, de elsősorban a magyar nép, azokon a helyeken, ahol sorsát intézik, ijesztően kis arányszámban szerepel.« De ezen erőszakkal nem lehet segíteni. És mégis » ... senkisem veheti el a magyarságnak azt a jogát, hogy a saját, gazdaságilag elesett fajtájának segítséget nyújtson«. A következő számból már azt is megtudjuk, hogy milyen lesz az iskola.''^ Magyarokat akar nevelni az államigazgatásnak, olyanokat, akik a szentistváni értelemben magyarok, de ösztöneikben is azok. (?) Ugyanakkor válaszol Zilahy Lajos támadóinak is.» Nemsokára újra megszólal Szabó Miklós s a tehetségek irányításáról cikkezik.» Utána Kemény Ferenc ny. főigazgató nyilatkozik.^® Civil Ludovikát ajánl, ideiglenes tanári karral, de a lelki kiválasztást ő is lehetetlennek tartja. December elsején hozzák nyilvánosságra a Magyar Nevelő Társaság megalakulását.^^ Bárdossy László az elnöke. Kelemen Krizosztom, Ravasz László, Szombathelyi Ferenc, Juhász István és Mihalovich professzor a tasriai. ök építik meg az Iskolát. A vita elcsendesedik, csak még egyszer szólalt meg Zilahy, nyílt levélben válaszolt József Ferenc főherceg aggályaíra.^® A főherceg magyar Theréziánumot javasol. Zilahy visszafordítja a kérést, csinálja meg maga az ajánlattevő. Az ő adománya már a Nevelő Társaságé, műszaki kollégium épül belőle. A Magyar Csillag novemberi számában Jócsik Lajos foglalkozik az adománnyal.^® Az eseményt önvizsgálatra indítónak nevezi. A régi tervet apokaliptikus történés valósította meg. Sok adományozásról hallottimk » Híd, 1942. 10. sz. 9—10. » Híd, 1942. 11. sz. 9—10. • Híd, 1942. 12. sz. 11—12. • Híd, 1942. 22. sz. 5. • Híd, 1942. 28. sz. 1—16. ’ Híd, 1942. 29. sz. 13—14. « Híd. 1942. 29. sz. 15—17. • Híd, 1942. 31. sz. 7—11. « Híd, 1942. 33. sz. 3—5. « Híd, 1942. 33. sz. 3—5. “ Híd, 1943. 3. sz. 21. M Magyar CsUlag H., 1942. 285—286.
