Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 3. szám - A Hitel felolvasó estjei

Magyar Figyelő 181 munkatervét megvalósuláshoz se­gítsék. A népnevelés ügye ilyenformán kilépne egy szűkkörű szervezet el- tokosító keretei közül, társadalmi feladattá szélesedne s megterem­tődnék a lehetősége annak, hogy minden kéz és szív, ész és tehet­ség, akarat és elszánás magyar életet, magyar társadalmat, ma­gyar jövőt építsen. Pálffy Károly A HITEL FELOLVASÖ-ESTJEI A Hitel f. évi február hónap folya­mán, Albrecht Dezső, Asztalos Ist­ván, Kiss Jenő, László Dezső, Mak­kal László és Tamási Áron közre­működésével több vidéki városban felolvasó-estet rendezett. Február 13-án Marosvásárhelyen, 14-én Szé­kelyudvarhelyen, 16-án Sepsiszent- györgyön, 25-én pedig Debrecen­ben olvastak fel nagy érdeklődés mellett a Hitel írói. Marosvásárhelyen a Református Kollégium zsúfolásig megtöltött dísztermében Szilágyi Olivér ország- gyűlési képviselő nyitotta meg az estet, amelyen Albrecht Dezső és László Dezső előadással, Kiss Jenő versekkel. Tamási Áron pedig no­vellával szerepelt. A nagysikerű este közreműködtek még az ákos- falvi népfőiskola hallsratói énekszá­mokkal és a vásárhelyi Állami Tanítóképző énekkara Kiss Elek vezénylésével. — Hasonlóan komoly érdeklődést váltott ki a Székely­udvarhelyen megtartott felolvasó- est is. A bevezető szavakat Váró György országgyűlési képviselő mondotta, vázolva a Hitel szerepét a román megszállás alatt és a mai sorsdöntő időkben. A műsoron itt Albrecht Dezső, Makkal László és László Dezső előadásai, valamint Kiss .Tenő versei szerepeltek. A színvonalas felolvasó-estet a helyi Református Tanítónőképző ének­kara zárta be, Kodály három nép­dalkórusának előadásával. — Sepsi- azentgyörgyön a Városháza nagy­termében összegyűlt közönség előtt Földi István, a Székely Nép szer­kesztője üdvözölte az írókat, majd Albrecht Dezső, Makkai László és László Dezső tartották meg előadá­saikat. Az előadókon kívül szavala­tokkal szerepelt Kiss Árpád ref. kollégiumi tanár, a kollégium ének­kara pedig Bartók- és Kodály-mű- veket adott elő. A kiválóan sikerült székel5^öldi felolvasó körút után Debrecenbe látogattak el a Hitel írói. A Déri- Múzeum dísztermében nagy és dí­szes közönség előtt megtartott fel­olvasó-estet Hankiss János egye­temi tanár vezette be, kiemelve az est művelődéspolitikai jelentőségét. Azután Albrecht Dezső tartotta meg „Magyar hivatás“ címmel előadá­sát, amelynek egy részét jelen szá­munkban közöljük. Előadása beve­zetőjében utalt arra, hogy szűkebb hazájukon: Erdélyen kívül ezúttal elsőízben szólalnak meg a Hitel írói, amely tény önkénytelenül is felveti a kérdést: miért hallgattak mostanáig s ha eddig hallgattak, úgy miért tartják szükségesnek most a megszólalást. „Emlékezünk a forró és szép napokra, midőn a felszabadulás boldog izgalmában ölelt keblére a trianoni ország s mint hosszú és viszontagságos ván­dorlásból hazatérteket, hívtak min­denfele. Nem mentünk. Elmaradá­sunkkal talán csalódást okoztunk, de mi vártuk a hétköznapokat, hogy a munka csiszoljon egymás­hoz. Tűnjön el a felfokozott vára­kozás izgalma, tűnjön el a megszé­pítő messzeség: teremtődjék meg a kölcsönös megismerés tiszta lég­köre, hogy torzítás nélkül láthassa eg>’mást a két magyar arc. Ne a divat kapja lábra azt, amit tu­dunk, hanem a benne levő igazság hasson. Ne a szenvedőnek kijáró részvét szerezzen érvényt mondani­valóinknak, hanem annak megfon­tolása, hogy a megnagyobbodott ország megsokasodott feladatai be­töltéséhez nélkülözhetetlen a volt kisebbségi magyar tapasztalata is. Ez volt az oka hallgatásunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom