Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Oberding József György: A bánsági telepítések rövid története
A bánsági telepítések rövid története 157 Mária Terézia telepítése mintaszerű volt, a telepesek illetménye, az ú. n. sessio, 37 kát. holdat tett ki (24 h. szántó, 6 h. kaszáló, 6 h. legelő, 1 h. belsőtelek). A telepesek lakóházai két szoba konyhával épültek. Az új községeket ellátták templommal, iskolával és ispotállyal. A községek építésére nézve rendelet szabta meg az utcák szélességét, közkútak elhelyezését, korcsmatartást stb. A bevándorló telepesek gazdaságának berendezéséhez is segédkezet nyújtott a kincstár, bár egy bizonyos időn túl már csak olyanokat fogadott be a nyugati bevándorlók közül, akik megfelelő vagyont tudtak felmutatni. A királynő telepítését fia, 11. József, folytatta. II. lózsef 1782. szeptember 21-én bocsátotta ki telepítési felhívását a felsőrajnai tartományok népéhez. »Mi, II. József — szól a felhívás — Isten kegyelméből választott római császár. Magyar-, Cseh-, Gácsország és Lodoméria királya stb. ezennel tudtára adjuk mindenkinek, hogy mi Magyar-, Gács- és Lodoméria országainkban sok üres és puszta földet bírunk, melyeket német birodalmiakkal, leginkább felsőrajnai tartományiakkal szándékozunk benépesíteni. E végből minden hozzánk bevándorlandó birodalmi családnak, melyek földmíve- léssel és kézi mesterségekkel foglalkoznak, milyekre szükségünk van, császári szavunkkal ígérünk: tökéletes vallás- és lelkiismereti szabadságot, házhelyet, földet, lakóházat, igavonó- és tenyészállatot, szekeret, tíz évi adómentességet, a letelepülésig útiköltséget, ellátást, orvosi gyógykezelést stb.« A felhívás eredményeképen közel 3000 család vándorolt oe (mintegy 15.000 lélekkel) a német birodalom területéről. Az új telepesek részére 13 meglevő községet nagyobbítottak meg és 14 új községet építettek. A bevándorlók közül földesuraknak is átengedtek telepeseket magántelepítésre. így Lázár Lakács 100, Kiss Izsák 40 és Karácsony Bogdán 15 telepes családot, Temesvár városa pedig 19 családot fogadott be. 1787. év elején befejeződik II. József telepítése. Ekkor felhívás jelenik meg, hogy további rendeletig megszűnnek a kincstári telepítések, új bevándorlók csak saját költségükön és veszélyükre jöhetnek be, ha magánosok birtokain kívánnának letelepedni. A XIX. sz. elején, bár kisebb mértékben is, de folytatódik a külföldiek betelepülése. 1799-ben francia emigránsok kérik a letelepítésüket, 1802-ben 2—3000 sváb jön be, 1808-ban 80, többnyire Falkensteinből származó családot telepítenek le. A bécsi béke után Bajorországnak és Franciaországnak átengedett osztrák tartományokból, valamint Horvátországból vándorolnak be németek, akik nem akartak az új uralom alatt élni. Az 1809. évben azonban mégis 1380 üres telek volt a Bánságban, melynek birtokosai vagy elhaltak, vagy elhagyták földjeiket. Ezeket a telkeket főleg tiroliakkal, innausztriaiakkal, badeniekkel és würtenbergiekkel töltötték De. 1812-ben 56 gottshei család, 1811 és 14 között 141 falkensteini, 23 badenrurlachi és 1816-ban 35 würtenbergi család települ le. Nagy számmal jönnek be csehek is, összesen 3.424 lélek. Az újabb bevándorlás több község megnagyobbítását és új községek építését eredményezte.
