Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Román vonatkozású magyar történeti irodalom
Szemle 127 könyvészetét pedig Mikó Imre állította össze.«^ Az első világháború előtti és utáni erdélyi román állapotokkal Albrecht Ferenc,Biró Sándor, Juhász István^o és /. Tóth Zoltán’’^ foglalkozott. Ennyi részleteredmény nem maradt hatás nélkül az új kutatónemzedék egyetemes románságszemléletére és a román történelem új szintézise nem sokáig váratott magára. A két első, magyar toliból származó román történet közül Uunfálvy Pál említett kétkötetes munkája^* befejezetlen maradt, Jancsó Benedek munkái’® pedig csak a magyarországi románokkal foglalkoztak részletesen. A tudományos eredmények teljes történeti összefoglalása csak Erdély északi részének visszacsatolása után született meg Gáldi László és Makkal László szerkesztésében, Elekes Lajos, Juhász István, Polónyi Nóra, Tóth András és I. Tóth Zoltán közreműködésével,’^ gazdag könsTvészeti összefoglaláisokkal az egyes fejezetek végén. Ennek a műnek legnagyobb érdeme, hogy az első jelentősebb teljes román történet, amely szakít a humanizmus tévedéseire épülő dáko-romanizmus történetüeg nem igazolható feltevésével és az évtizedek óta felszínre hozott kritikai anyagból állítja vissza a román nép egész életét. Másfelől alkalmat nyújt a nemzetiségi kérdésekben annyira járatlan magyar közönségnek, hogy végre helyes fogalmat alkothasson a vele együttélő, de számára mindezideig lényegében ismeretlen románság történelméről, politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési fejlődéséről. Más érdemes ösz- szefoglalások: a Beér József szerkesztésében megjelent „Erdély" c. dísz- mű,’» a Mályusz Elemér szerkesztette Erdély és népei,és a Lukinich Imre szerkesztette Die siebenbürgische Frage,amelyek egyes korszakok jelenségeit fogták össze egységes szempontú előadásban. Cseik röviden utalimk a román kérdésekkel foglalkozó folyóiratokra. A legtöbb értékes tanulmány a Lukinich Imre szerkesztette többnyelvű Archívum Europas Centro-Orientálisban, a Hitelben és az Erdélyi Múzeumban, Jakabffy Elemér, Lúgoson megjelent, nagyérdemű, a románok által legutóbb betiltott Magyar Kisebbségében és melléklapjában, a többnyelvű Glasul Minoritőfilorban, a Magyar Szemlében, a Láthatárban, a pécsi egyetem Kisebbségi Intézetének kiadványában, a Kisebbségi KörMikó Imre: Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt. 1865— 1920. [Magryar, német, román és francia szöveggel.] Lugos, 1936. 47.; Lásd még: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Kvár, 1932. 134.; Huszonkét év. Az erdélyi magyarság története 1918. december 1-töl 1940. augusztus 30-lg. Bp. 1941. 326. “ Albrecht Ferenc: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Mag;yar Kisebbség VI, 1927.; A kiegyezési korszak nemzti- Bégi politikájának értékítélete. Jancsó Benedek Emlékkönyv. Bp. 1932. 151 —159. Bíró Sándor: Az erdélyi magyar-román viszony a legutóbbi évtizedekben. Erdély és népei. Szerk.: Mályusz Elemér. Bp. 1941. 202—237.; A kolozsvári egyetem a román uralom alatt. Erdély mag;yar eg;yeteme. Szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos. Kolozsvár, 1941. 305—332. Juhász István: Az újértelmü román nacionalizmus. Hitel 1937. 285—305. I. Tóth Zoltán: Jorga Miklós és a székelyek román származásának tana. Erdélyi Múzeum 1941. 265—281.; A román történettudomány és a szé- kel3^öldi románság kérdése. U. o. 1942. 530—558. Hunfalvy Pál: lásd 1. jegyzet. ’• Jancsó Benedek: lásd 3., 4., 5. és 6. jegyzeteket. Gáldi László—Makkai IaIszIó: lásd 24. jegyzet. Erdély. Szerk. Deér József. Bp. 1940. 283. Németül; Siebenbürger. Bp. 1940. 309. ™ Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. 1941. 254. ” Die siebenbürgische Frage. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1940. 398. V. ö. AECO VI, 1940. 348—354.
