Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Heszke Béla: A Renner-terv
magyar Figyelő 113 az amerikaiak gondolnak a jövendő békéjére. Némcsak a béke megszervezésére, vagyis egy olyan nemzetközi szerv alakítására, mely átvenné a Népszövetség szerepét, hanem ezen túl, gondolnak azokra a feltételekre is, amelyek irányadók lennének, ha egykor ők diktálhatnák a feltételeket. Európa újjárendezésére vonatkozóan az utóbbi időkben született tervek közül kétségtelenül a legnagyobb feltűnést és érdeklődést Renner T. George, a Columbia- egyetem földrajz-tanárának elgondolása keltette. A politikába tévedt professzor európai újjárendezési tervét a Collier’s című folyóiratban adta ki. A tervet a newyorki Times 1942. július 13-iki száma is leközölte. Ennek alapján olvastunk érdekes összefoglalót a tervről a Genfben, Kövér Gusztáv szerkesztésében megjelenő »Voix des peup- les« című nemzetközi politikai szemlében (1943. január 20-i szám). Renner tanár európai újjárendezési terve a következő elveken nyugszik: a) Európa kis államainak életképtelensége nyilvánvaló. h) a kis államok a nagyobbak martalékaivá lehetnek s ezért meg kell őket szűntetni. Renner tehát egy tollvonással megszűnteti Európa térképén a kis államokat s földrészünket kilenc nagy federációra, szövetségre osztja. Hasonló tervet készített már Winant D. Clinton, aki azonban csak hét federációra osztotta Európát (keleti, nyugati, brit, északi, mediterrán, középeurópai és balkáni szövetségre). A Renner-terv szerint a következő nagy változások történnének az európai térképen; kilenc államszövetség alakulna a következő országokból: I. Finn-skandináv federá- ció (Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Izland; idekapcsolnák még Kelet-Karéliát, Murmanszkot és a Kola-félszigetet) ; n. Angol-holland federáció (Anglia, Írország, Hollandia és Flandria) ; ni. Francia federáció (Franciaország, Algír, Marokkó, Dél- Belgium, Francia-Svájc, Baszk-, föld; nem tartoznának ehhez a federációhoz a következő területek: Eupen-Malmédy, Elzász-Lotha- ringia, Rousillon, Korzika, Tunisz, Marokkó atlanti partvidéke); IV. Ibér federáció (Spanyolország, Portugália, Spanyol-Marokkó, Rousillon, Marokkó atlanti partvidéke; kikapcsolódna a Baszkföld); V. Olasz federáció (Olaszország, Libia, Dalmácia, a montenegrói és albán partvidék Valonáig, Tunisz és Korzika; kikapcsolódna Szlovénia és Cirenaica); VT. Balkán federáció (Görögország, Albánia, Jugoszlávia, Bulgária Szlovéniával, Horvátországgal, Románia a Bánáttal és Bácskával, Erdéllyel, Beszarábiával és Bukovinával; kikapcsolódna az európai Törökország és Transznisztria); VH. Német-magyar federáció (Németország, Luxemburg, Ausztria, Magyarország; idetartozna még Kelet- Poroszország, a korridor, a pózeni kerület, a Szudétaföld, a német Svájc, Elzász-Lotharingia, Eupen- Malmédy és a Felvidék; viszont nem tartozna ide; Felsöszilézia, Szlovénia, Bánát és a Bácska, Erdély és a ruszinföld); VHI. Cseh- lengyel federáció (tagjai: Csehszlovákia, Lengyelország, Litvánia, Felsőszilézia; kikapcsolódna: a korridor, a pózeni kerület, a Szudétaföld, a Felvidék, a ruszinföld.
