Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány

A GEOPOLITIKA MINT ÁLLAMTUDOMÁNY SOK MA DIVATOS JEILSZö ÉS SZÓLAM mellett njoigodtan napi­rendre térhetünk, de vannak jelszavak, jelszóvá lett fogalmak, me­lyeket közelebbről meg keil vizsgálnunk, mert súlyos és sorsdöntő lényeget takarnak. Ilyen nálunk a »geopolitika«: jelszó, zsurnalisz­tikái szólam; habár valójában nem az, csakhogy toliforgatóink nem használják helyesen, inkább kihasználják bizonyos politikai, gazda­sági célkitűzések igazolására s talán éppen ezért a tudományos körök, elsősorban a rokon politikai földrajz képviselői, szinte mere­ven elzárkóznak a geopolitikának a tudományok sorába való befoga­dása elől; friss német jövevénynek tartják, nem rokonszenveznek vele, mert irányítottnak, túlzóan propagandaízűnek ítélik. Vizsgál­juk meg tehát, hogy vájjon ezt a »német geopolitikát« csak ad hor. célok igazolására művelik-e a nem történt-e máris komoly kísérlet egy állandó értékű tudományos rendszer megalkotására a geopoliti­kával kapcsolatban. Fogalomtisztázásra van szükség, a geopolitikát kifejtő elméletek közelebbi ismeretére, a geopolitikai irodalom át­tekintésére, egyáltalán a geopolitika tudományos és gyakorlati hasz­nálhatóságának közelebbi vizsgálatára, hogy a kérdésben ítéletet mondhassunk. KJELLÉN ÉS A NÉMET GEOPOLITIKAI ISKOLA A »GEOPOLITIKA« SZÓ — állapítsuk meg mindenekelőtt — nem német eredetű, hanem egy svéd ^ambölcselőtől, KjeUén Rudolf (1868—1922) upsalai professzortól származik, aki e szóösszetételt 1900-ban használta először »Bevezetés Svédország földrajzába« című munkájában^ s későbbi »A politika rendszerének alapjai« című mű- vében2 határozta meg, kifejtvén, hogy a politikatudomány tárgy­körét a modem állam életfunkciói alapján keU felosztani; az addigi klasszikus hármas felosztás: terület, nép, főhatalom helyébe a következő ötös felosztást ajánlja: 1. geopolitika = az áUaméletnek a területtel összefüggő kérdései, 2. ökopolitika = a gazdasági élet és vezetése, 3, demopolitika = a népességgel, 4. sociopolitika = a társadalommal és 5. kratopolitika = az állami életnek és az államvezetésnek az alkotmánnyal, a hatalommal összefüggő részei. Ugyancsak Kjellén »Az állam mint életforma« című könyvében* azt mondja, hogy »a geopolitika az állammal, mint földrajzi szerve­zettel, mint térbeli jelenséggel foglalkozik, tehát az államterület politikai vizsgálatának a tudománya«. Mind a fogalmat, mind annak jelentését később a német geo­politikai iskola fejlesztette tovább: már nemcsak az egységes pohtikatudomány egyik részét, egyötödnyi ágazatát értették a geo­* Kjellén Rudolf: Inledning till Sveriges geog^rafi. Göteborg, 1900. ’ Német fordításban Ismertebb: Kjellén Rudolf: Grundriss zu einem Sys­tem der Politik. Leipzig, 1920. • Kjellén Rudolf: Der Staat als Lebensform. Leipzig, 1917.

Next

/
Oldalképek
Tartalom