Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Zathureczky Gyula: Magyar politika Európában
74 Zathureczky Gyula ség^k küzdelmeinek keserű körülmények között elért eredményei nem szédítettek el, nem hajtottak az ellenfél táborába, de kerestük a kapcsolatokat újból, immár független és szabad néphez méltóan, egykori szövetségeseinkkel, olyan időkben is, amikor súlyos világnézeti ellentétek választottak el tőlük. Kerestük nemcsak a hűség és becsület jegyében, hanem abból a történelmi felismerésből, hogy csak velük eg5ditt tölthetjük be európai hivatásunkat. Ennek a magatartásunknak és felismerésünknek folyománya pillanatnyi politikánk, amely elsőknek állított a tengelyhatalmak oldalára (és a tengely kialakításában is volt némi részünk) olyan időkben, amikor a melléjük állás a legsúlyosabb kockázatot jelentette számunkra. Amikor a BERLIN-RÖMA tengely létrejött, bennünket már a történelmi hagyományokon túlmenően az új barátság szálai fűztek Európa két ifjú impériumához. A két nagyhatalom célja az 1914-ben kirobbant világháború győzelmes befejezése, azaz a Páris- környéki békék maradéktalan jóvátétele. De a tengely egyúttal többet jelent: dél és észak, a germánság és a latinitás, az európaiság egyesülését, fegyverek szövetségén, államközi barátságon túl, szellemben, formában, életlátásban egyaránt. A nemzeti-szocializmus és a fascizmus nagy szimbiózisa európai együttélést jelent. Együttélést magasabb társadalmi életformáikban, egy új elvekre felépített és kitágult gazdasági rendben az igazi Európa: a latingermán szellem irányítása alatt. Ebben a nagy együttműködésben politikailag a német birodalom Észak- és Közép-Európa, az olasz imperium a Földközi-tenger és Afrika rendező eleme. A tengely hatalmainak is feladata a kiegyenlítés, a közvetítés, a különböző fajok és nemzetek együttélésének lehetővététele: a birodalmi eszme európai vetületű szolgálata. Törvényszerűen alakult ki tehát a Berlin-Róma tengelyhez kapcsolódva a Berlin-Róma-Budapest háromszög, nemcsak a célok és eszmék azonossága miatt, hanem azért, mert az új európai rendet hirdető két nagyhatalom felismerte azt a törvényt is, hogy a keleti Kárpátok pereméig, azaz a klasszikus Európa határáig mint földrajzi középpont ebben az élettérben csak Budapest képes maradéktalanul és megfelelően megteremteni és csak a magyar birodalom képes megtartani és érvényesíteni az új európai szellemet és rendet. Nem történt tehát egyéb, minthogy évezredes küldetésünk teljesítésének egy újabb formájához érkeztünk el. Ennek a háborúnak a győzelmes befejezése után egyetlen partnerünk a Berlin-Róma tengely lesz és a minket körülvevő kis népek közötti hivatásunkat Csáky István értelmezésében kell be- töltenünk: primus inter pares, elsőknek lenni az egyenlők között. Európa és a világ tragédiája, hogy a magasztos célért, az igazi és jó békéért, ismét fegyverrel kell küzdenünk. De ha a rendezés most számos vonatkozásban a kard jogán történik is, a végső megoldás mégis szükségképpen azokon a tiszta hitelveken fog n3ni- godni, amelyek alkalmasak a nemzetek egymásközötti viszonyát és a békés, valamint termékeny együttműködés lehetőségét szabályozni. A tengelyhatalmak vezetőinek egyik, táléin legjellemzőbb vonása a
