Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Tucci Giuseppe: Kőrösi Csoma Sándor
Kőröst Csorna Sándor 67 kodik a kíméletlen szegénységen, mely sokszor a végső nyomorhoz áll közel, böjttel, nélkülözéssel, a tibeti kolostorok hidegével gyötri a testét s álmaihoz való rendületlen hűségében azt izzó szellemének alázatos szolgájává teszi. Áldozatai fölérnek a misszionáriusokéval, akik apostoli buzgalmuktól indítva nem egyszer átlépték a Hima- layát s rajongó hitükkel úrrá lettek a hegylánc ellenséges megközelíthetetlenségén, mellyel Tibet az emberi kíváncsiság ellen védekezik. Egyedül képzeletének s reményének társaságában átvergődött a Zanskar, a Spiti és a Bashahar állam ösvényein, melyeket a barátságtalan természet mintha csak az emberi vakmerőség kihívására alkotott volna, majd pedig önkéntes rabságot vállalva, tibeti remeték módjára eltemetkezett Zangla és Kanam kis kolostoraiba, hogy utat vágjon magának a lamaizmus szövevényes labirintusaiba. Legyen szabad e nagy férfiú emlékének szentelt napon felidéznem meghatottságomat, mely elfogott, amikor 1931-ben éppen Zans- karról jövet Sutlej völgyében a tibeti határ felé tartva ájtatos lélekkel elzarándokoltam a kanami kis templomocskához, melyet ma is Ka’gyur Lhak’an-nak hívnak, ahol Csorna Sándor tibeti módra élt 1827 augusztusától 1830 októberéig. Ebben a meredek, morzsolódó sziklacsúcsról szűk és köves völgyre tekintő remetelakban, a Ri Purgyul sivár és járhatatlan ormai szomszédságában, ahol a rikta sovány növényzet aszott színei már a Nagy Tibet közelségét jelzik, pihent meg Körösi Csorna a térben tett vándorlása után, hogy egy még izgatóbb utazásba kezdjen az időben s a buddhista irodalomban szinte a megszállottak odaadásával elmélyedve az ismeretlenségből egy ezeréves vallás megragadó világát bántsa ki. Az eszmény megvalósítására törő, hajlíthatatlan akarat diadala volt ez, az eszmény pedig egybeesett élete céljával és értelmével. S valóban, alig hogy befejezte szótárát és nyelvtanát s kinyomatta a nagy szent enciklopédia analízisét, a munka és a szenvedések embertelen súlya alatt összeroppanva, idő előtt lehúnyta szemét Dardzsilingben, a Ihasai út mentén. KÖRÖSI CSŐM A akkor érkezik Indiába, amikor a kalkuttai Ázsiai Társaság már megkezdte működését s a tudósok kicsiny, de érdemes csoportja az első elfogadható fordításokban megismertette India szellemi kincseit. A Nyugat ámuló szemei előtt egy ezeréves bölcsesség tárult föl, mely megalázta saját hiúságában s magányos látnoki elmék fényének váratlan felvillanásával hasított bele az emberi tudatlanság éjszakájába. Goethe, a Humboldt testvérek, a Schlegelek és Schoppenhauer zsenije hódolattal hajolt meg az Upanishad és a Bhagavadgita előtt; a puranak első fordításai révén a Nyugat előtt ismeretessé vált hindú mítoszok a képzelet számára soha nem sejtett távlatokat n3Űtottak meg; de a képtelenségek, kúsza áhnok, vad deliriumok egymás hegyén-hátán tobzódó, egymással összefolyó zűrzavarában semmiféle fantázia nem volt képes értelmet találni s megfélemlítve vonult vissza s mondott le az alle- górikus jelentés kereséséről, melynek pedig kétségtelenül ott kellett rejtőznie a látszólagos furcsaságok mögött.