Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Szemle - Makka László: Népiségtörténet
64 Makkai László: Népiségtörténet a hely- és személynevekből levonható fontos település- és nemzetiségtör- témeti eredmények aligha lettek volna elérhetők, szervesen egészíti ki a történész mimkáját. Mályusz módszerének felhasználásával készült Fekete Nagy Antoine^ »A Szepesség területi és társadalmi kialakulása« (Budapest, 1934) című munkája s ugyanezt, a Szabó István és Kniezsa István által részletesebben kidolgozott metódust alkalmazták fiatalabb településtörténészeink is, Mályusz Elemér tanítványai (Fügedi Erik, Balázs Éva, Iczko- vits Emma, Maksai Ferenc és Jakó Zsigmond), akik Nyitra, Kolozs, Alsófehér, Szatmár és Bihar megyék középkori településtörténetét dolgozták fel. Munkáik a magyarságnak az illető területeken korai megjelenését és a középkori magyar települési területnek a maihoz képest lényegesen nagyobb kiterjedését bizonyítják. A z ELMONDOTTAKBÓL kiviláglik, hogy a népiségtörténet művelésébe más tudományok közül eddig a legeredményesebben a nyelvészet kapcsolódott bele. Megtörténtek azonban a döntő kezdeményezések más tudományszakok részéről is. A földrajzi tudományok közül az emberföldrajz a településtörténetnek egyenesen alaptudománya, eredményeinek a népi- ségtörténetben való értékesítésére elsősorban Prinz Gyula hatalmas műve (a »Magyar föld, magyar faj« köteteiben) szolgáltat példát. Glaser Lajos kartográfiai munkássága máris szervesen kiegészítő tartozéka település- történetünknek. Bartucz Lajos és a fiatalabb fajbiológusok munkássága az élettani kutatásokat teszik gyümölcsözővé a népiségtörténet számára, míg Györffy /sfuánnak magyar népi életformák és települési kérdések terén végzett nagyfontosságú néprajzi kutatásai erről az oldalról járulnak hozzá. A régészet legújabban Szabó Kálmánnak az alföldi tanyavilágra vonatkozó ásatásai és kutatásai révén hozott új szempontokat és eredményeket a népiségtörténet műveléséhez. Kétségtelen, hogy csak az érintett és még sok más tudományág ösz- szeműködéséből remélhető, hogy a magyar népiségtörténet választ tud majd adni a magyar nép történeti életének ma még nagyrészt nyílt kérdéseire. Ezt a tudományos összeműködést vannak hivatva rendszeresíteni az újonnan felállított kutatóintézetek, melyek keretein belül az összes számbajöhető szaktudományok szakképzett kutatókkal vannak képviselve s a munka már az elérendő szintézis szempontjaira való figyelemmel folyik. A budapesti tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete eddig két kiadványával (»Ür és paraszt a magyar élet egységében« és »Erdély és népei«) járult hozzá a magyar népiségtörténet alapjához, a (író/ Teleki Pál Tudományos Intézet tagintézetei pedig (Magyar Történettudományi Intézet, Államtudományi Intézet a beléolvadt Nép- és tájkutató Intézettel és az Erdélyi Tudományos Intézet) munkatervük oroszlánrészét éppen a népiségtörténet kutatásának szentelik. Az új Magyarország a magyar népi kultúra hagyományaira és a magyar nép anyagi és szellemi munkájára fog felépülni. A magyar népiségtörténet fog gondoskodni arról, hogy ennek az új országépítésnek történeti alapjai a nemzet szellemi közkincsévé váljanak. MAKKAI LÁSZLÓ Felelős kiadó: Albrecht Dezső. Minerva Rt. 13734. — Felelős vezető: Major József.
