Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 9. szám - Szemle
SZEMLE MAI HÁBORÚS REGÉNYEK MINDEN HABORü gyökeres gazdasági, társadalmi és kultúrális változással jár. Erre fölötte sok példát szolgáltat a történelem. A háborúval járó változások pedig azokban a nyugalmi időközökben mérhetők fel, amelyeket „békés időknek“ nevez a polgári gondolkodás. A változások megmutatása, azok mibenlétének boncolgatása a történész és a társadalomtudós gondja. A szemlélődő polgár mást nem tehet, mint csodálkozással. vagy örömmel veszi tudomásul mindazt, ami az élet különböző formáiban sokszor nem is szembetűnően, de mindenesetre kimutathatóan jelentkezik. A „békés“ időszakok a háború okozta változások jegyében alakulnak ki s így nyilvánvaló szerves összefüggésük a fegyverek mérkőzésével, vagyis a háborúval. Ezen az alapon az új társadalomtudomány Így fogalmaz: „A béke tulajdonképpen a háború továbbfolytatása, de Tiegváltozott eszközökkel.“ Ezt még a meggyőződéses pacifistának is el kell ismernie, ha abból az egyszerű és nyilvánvaló tényből indul ki, hogy az élet: küzdelem. A háborúkkal járó változásokat, legyenek azok akár társadalmiak és szellemiek, akár gondolkodásbeliek, vagy politikaiak, mindig az irodalom rögzítette és őrizte meg legjobban. Nem szükséges visszamennünk a történelembe, hogy állításunk igazolására bizonyítékot szerezzünk. Elégséges az első világháború korunkban lejátszódó eseményeire gondolnunk. Nincs olyan pragmatikus módszerrel megírt történelmi mű, mely arról a világégésről annyira jellemző, lényegest megvilágító képet adna, mint az első nagy háborúról szóló ötven szépirodalmi mű, ideértve a nem tisztára szépirodalmi, szórakoztató célzattal írott műveken túl a tanulmányokat és esszéket is. Az ötvenes szám természetesen ne jelentse azt, hogy kevesebb, vagy több mű ismerete is elégséges, illetve kevés a múlt világháborúról és az azt követő változásokról rajzolandó szellemi kép megalkotásához. Mielőtt a tudós beszél, az író rendesen már előbb megszólalt. Ezért mérhetjük fel már a tudományos összegezés előtt az európai irodalom bizonyos számú termékeiből mindazt, amit az 1914-es háború eredményezett: a százados monarchikus kormányzati forma általános bukását, korunk aránytalan gazdasági fejlődésével járó visszahatásokat, az urbánizmus túltengéseit, a túltermelés végzetes következményeit, az elvek és az erkölcsi világkép megrendülését, a politikai zűrzavart, a háborút követő hét nagy forradalmat, melyek következtében Európa egyharmada kikapcsolódott a „polgári“ közösségből, a munkának „termeléssé“ való lealjasodását, amelyből a liberális-kapitálista rendszer szörnyszülötte: a fogyasztásért termelésre kényszerített munkás és a munkáért fogyasztani kényszerült termelő bolyongott a piac megzavart, Íratlan szabályai között s végül az eszményeitől megfosztott és eszméiben megzavart újkori polgárt, aki már kezdett abban sem hinni, amiért 1792-ben barrikádokra mentek ősei s amire új életét alapozta, a hedonizmus örök táplálójábein: a pénzben. Mindezt elmondják az első világháború regényei. Bennük kavarog egy kisiklott világ minden gyötrelme, belőlük árad a túlterhelt lelkű
