Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Magyar Figyelő - Szabó István: Magyarország tehetségtérképe
Magyar Figyelő 57 dalom emeleteinek szüksége van reá, de neki nincs szüksége azokra.« A három pillér, amelyen Pourrat nemzetépítő elgondolása felépül: a születések növelése, a kereszténység és a parasztság. E három kérdés elhanyagolása okozta a tragédiát. Azért kell tehát a jövőben ezekkel törődni. Mindezt természetesen nem dogmatikus formában hirdeti, mert ő nem politikus, hanem író. író a javából, mert jó naplót ír. Látszólag a legkönnyebb, de a valóságban a legnehezebb műfajban szól vergődő nemzetéhez s értékeset ad irodalmi nézőpontból is egy olyan nemzet irodalmának, melynek sajátságos műfaja a napló. Több, mint egy tragédia felismeréséről adott vallomás ez a könyv. Bátor útmutatás. Egyenes beszéd. A föld felé mutat s a szaturált lelkű szenvedő francia nép elé példaképül állítja a vérrel áztatott, eladott hazai föld fiait: a parasztságot. Ramuz mondása jutott eszembe, amikor e könyvet elolvastam; »Minden ember olyan földműves, aki megszűnt azzá lenni, de akit egyik napról a másikra arra lehet kényszeríteni, hogy ismét ősi életformáját vállalja.« Heszke Béla, MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE Az eltérő földrajzi alakulatokhoz hasonlóan a Föld kulturális térképe is igen nagy különbözőségeket mutat. A műveltség rendkívül változatos megoszlása azonban nem magyarázható a puszta környezethatással. A környezetnek nagy szerepe van a kultúra fejlődésében, mégis tapasztalati tény, hogy a kulturális színvonal nemcsak helyenként különböző, hanem az idővel is módosul, azaz ugyanazon a helyen koronként különböző lehet. A műveltségi színvonal hullámzásában a környezethatásnál lényegesebb tényező az ember, a lakosság, a tehetség, a kul- türérzék, a hajlam és átöröklési anyaga. Ezek a tényezők állandóan vándorolnak, keverednek, változnak, így a kultúra fokozat! és minőségi különbségeinek kialakulása tehát elsősorban a lakosság veleszületett hajlamától, öröklődő tehetségétől függ. A különböző vidékek lakosságának átlagos tehetségét egyes kutatók oly módon próbálják megállapítani, hogy vizsgálják, hol mennyi kiváló egyén született. A szellemi kiválóságok születési helyeinek sűrűsödési pontjaiból azután az illető lakosság nagyobb tehetségére következtetnek. Így készülnek a genio- gráfiai, vagy tehetségtérképek. Mert bár sok esetben valamely tehetséges egyén születési helye esetleges és közömbös lehet, nagy átlagr ban mégis a helynek szelleme érvényesül a tehetség kifejlődésében. A tehetségtérképek készítéséhez a kutatók leggyakrabban a lexikonok adatait használják fel. Érthető okokból természetesen a lexikonok legfeljebb csak egy ország vagy egy nyelvterület adatainak felhasználására és összehasonlítására al- keilmasak. Baur, Reibmayer, Giese, Kretschmer német és Odin francia tehetségtérképei után Magyarországon is találkozunk hasonló próbálkozásokkal. Ismeretes a Pintér Jenő Magyar irodalomtörténetében közölt térkép, mely 156 magyar írói tehetség születési helyét tünteti fel. Gaál János Magyar írók születéshelyeinek térké^n 355 adatot dolgoz fel. Szirmayné, Pulszky Henriette »Hol született a legtöbb magyar szellemi kiválóság?« c. dolgozatában különféle magyar kiválóságok születési helyeit vizsgálja, 200 adat feldolgozásával. Hantos Gyula a Pallas Nagy Lexikon alapján a szellemi kiválóságokról szóló lexikon-sorokat értékelési fokozatnak véve, 5335 adatsort dolgozott fel térképén. Az így nyert térképen a tehetségek születésének igen érdekes sűrűsödési és ritkulás! helyei mutatkoznak. Az emberföldrajzi, tájkutatási szempontból is kiértékelt térkép adatai megmutatják, hogy melyik táj mennyi s milyen
