Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Magyar Figyelő - Venczel József: Magyarság és nemzetiségek
Magyar Figyelő 53 vátországi horvátság és a magyar- országi zsidóság nagyobb foglalkozási csoportjainak adatsorát. Négy nagy társadalmi réteg arányai bontakoznak ki e nemzetiségi statisztikából: az egyik az őstermelő és iparforgalmi önállók, a másik a véderő, a harmadik a tisztviselő, közszolgálatban álló és szabadfoglalkozású értelmiség, a negyedik pedig a cselédek, a munkások és a bizonytalan egzisztenciák társadalmi rétege. Az arányszámok jellemzők és jellegzetesek. De tanulságosak is, mégpedig két szempontból. Tanulságos ez az összehasonlító számsor azért, mert száraz tárgyilagossággal mutatja a Trianon előtti magyar helyzetet. Ekkor a székelységtől eltekintve mindenik magyar népcsoport aránytalanabb társadalmi alkatában, mint a véle együttélő nemzetiségi népcsoport, mert a magyar önállók száma viszonylag kisebb, de a magyar cselédek, munkások és bizonytalan egzisztenciák száma viszonylag nagyobb, mint bármelyik nemzetiségé. Tanulságos ez az összehasonlító számsor azért is, mert felveti a gondolatot: vájjon a mai helyzet jobb-e ennél f A rendre visszatérő nemzetiségi népcsoportok két évtizeden át élvezték azokat a nekik kedvező előnyöket, amelyeket a volt kisantant-államok éppen a magyarság rovására biztosítottak számukra egyfelől a földreformok, másfelől az ú. n. nemzeti munkavédelem politikája segítségével. Eközben a trianoni ország magyarságának társadalmi alkata alig változott: 1930-ban őstermelő és iparforgalmi önálló 38.0 százalék, véderő 1.1 százalék, értelmiségi 12.7 százalék, cseléd, munkás és bizonjrtalan egzisztencia 48.2 százalék. Az elszakított részek magyarsága viszont még ennyi haladást sem mutathat, sőt teljesen a proletarizálódás állapotába jutott. Sine ira et studio: ma minden energiának a magyarság megerősi- tésére kell fordítódnia. Venczel József nemzetiségek társadalmi rétegei (1910).* Magyarok Németek Tótok Rutének Románok Horvátok Zsidók székelyföldi országos dunántúli felvidéki kárpátaljai erdélyi horvátországi országos ®/ /o b a n 47.2 28.0 46.5 47.7 60.6 59.4 73.5 4.6 7.2 8.8 8.1 5.0 1.2 2.7 4.0 36.5 0.1 0.2 0.1 0.0 0.0 0.0 0.1 0.8 0.6 2.2 0.4 0.1 0.0 0.1 0.5 12.2 4.3 7.3 6.8 2.6 0.8 1.9 3.1 11.5 22.1 23.5 14.7 23.8 27.3 24.9 6.3 1.2 10.4 18.6 16.4 12.5 2.8 5.5 7.3 28.0 2.3 2.5 2.0 3.1 3.7 1.8 1.4 1.5 4.5 6.0 3.3 4.3 3.1 2.6 2.1 1.8 0.6 1.3 0.4 0.4 0.2 0.2 0.4 1.0 54.3 36.8 54.6 52.7 61.8 62.0 77.6 41.1 0.7 1.7 1.3 0.5 0.3 0.9 1.3 1.0 4.9 9.7 7.3 2.7 0.8 2.0 3.6 24.4 39.9 51.8 36.8 44.1 37.0 34.9 17.5 33.4 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 Kárpátalja = Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa vm.-ék; Erdély = a Király- hágón-túll terület Kolozsvár és Marosvásárhely tj. városok nélkül; Székelyföld = Csík, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely vm.-ék; Horvátországon természetesen Horvát-Szlavonországot értjük. — Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények, üj s. 56. k.
