Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 7. szám - Entz Géza: Szász író Erdély történelméről
428 Entz Géza lamint a városok megerősödése a magyar hatalmi politikának következménye s eredményeinek csak egy része.® Hazánkban a városi polgárság soha megközelítőleg sem emelkedett olyan jelentőségre, mint Nyugateurópában. Rendként is csak a XV. század elejétől kezdve szerepel. Az állam ragyogó hatalma már csak azért sem indulhatott ki belőlük. Hiszen a városok a központi hatalom függvényei voltak és korántsem fordítva. Még néhány szót hazánk városainak kizárólagos német voltáról. Bár a németség városaink kialakításában kétségkívül jelentős szerepet játszott, a szász városok kivételével minden magyarországi városban jelentékeny magyar réteg lakott. Alföldi, dunántúli és székely városaink a különleges magyar fejlődésnek tanulságos példáit nyújtják. Az, hogy nem alakultak tisztán n5uigati módra, még távolról sem jelenti, hogy nem lehet őket városoknak tartani. De határozott adatokat is felhozhatunk. így például Brassó megalapítói magyarok voltak. Ök építették a pogány szentély fölé a XI. században a Szt. Lénárd-templomot.7 Kolozsvárt pedig éppen most tárták fel a Zápolya-utcában a nagykiterjedésű honfoglaláskori temetőt.® A főtéren XI. századi temetkezési leletre bukkantak. Egy Mika Sándor által Párisban felfedezett Xm. századi kézirat így emlékezik meg Kolozsvár tatárjáráskori pusztulásáról: »Egy várban, melyet Clusa-nak neveztek, végtelen sokaságú magyar esett el.« Különben Kolozsvár alaprajzának kettőssége is világosan mutatja a város kettős eredetét. A legrégibb óvári település szabálytalan, természethez igazodó szerkezetével szemben az új központot jelentő főtér szabályossága teljes mértékben megfelel a tervszerű, friss német településnek, mely a tatárjárás után indulhatott meg.® Teljesen téves tehát Zillich beállítása, midőn azon kesereg, hogy Kolozsvár a régi szász elvekhez hűtlen lett, mivel befogadta a magyarokat (41). Az igazság az, hogy a négy évszázados magyar múltra visszatekintő Kolozsvár falai közé telepedtek be németek, kik csak a XTV. század végére tettek szert nagy hatalomra. A magyarság XV. századi előretörése azonban véglegesen biztosította Kolozsvár magyar jellegét. A nemrég megindult településtörténeti tanulmányok sok más városunk magyar eredetére is kétségtelen bizonyítékokat kutattak fel. Kiderült, hogy a Szepesség városainak és falvainak legnagyobb része eredetileg a magyar gyepürendszer települései voltak s ott a szepesi szászok csak a tatárjárás következtében megritkult vagy elnéptelenedett helységeket szállottak meg a XIH. század közepe táján. Legnagyobb városaik. Lőcse és Késmárk is eredetileg magyar települések.i® Valószínű, hogy az erdélyi szászok * V. ö. Hóman—Szekfű: Magyar történet. 3. kiad. II. kötet. Budapest, 1036. 149—263. 1. ’ K. Sebestyén József: A cenk-hegjri Brassovla-vár temploma. Kolozsvár, 1940. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 121. sz.) ® Kovács István: A Zápolya-utcal honfoglaláskori temető. Közlemények az Erdélyi Múzeum Erem- és Régiségtárából. 1942. I. 85—118. 1. » Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Budapest, 1939. 50—53. 1. Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 181—184., 215—219. 1. A szepesség! települések képét rendkívül megg^yözöen szemlélteti a kötet végéhez csatolt térkép.
