Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg
28 Venceel József jócskán megszaporodott, de majdnem olyan mértékben szaporította az ősi földet elhagyó mozgó székely elemet is.i» Most, íme, az egész székelységet felölelő vizsgálódásnak az az eredménye, hogy a szé- kelység e hatvan esztendő alatt hozzávetőlegesen 140.000 főnyi sereget bocsátott ki önmagából, ami nem kevesebb, mint eg^ székely megye lakossága. Gondoljunk csak arra, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Csík Háromszék Maros-Torda Udvarhely vm. magyar lakossága 127.896 lélek 119.785 „ 133.844 „ 113.000 „ tehát bármelyik ihegyével versenyez a mozgó elem népszáma. Nagyobb községek kis községnyi rajt, a székelység egy megyényi sereget bocsátott útjára az utóbbi hatvan esztendő alatt. Í5s nem egyszerre, fokozatosan. Telt a keret, az élet kerete s a szélein mindig kicsordult az, ami fölösleges, mert számára a többinek rovása nélkül nincs hely, nincs kenyér és munka, nincs megélhetési lehetőség. Vagyis a Székelyföldnek a népfeleslege két elemből tevődik össze. Az egyik az álló népfélesleg; agrámépsűrűségi számítások alapján ezt mintegy 80.000 főre becsülhetjük. A másik része a mozgó népfélesleg, amelynek számát, csak 1880-tól vizsgálva, 140.000-re becsültük. Ezek a számok egjmttal a székelység népfeles- leg-képző erejére is fényt vetnek. A helyzet ugyanis az, hogy 1880— 1890-ben a Székelyföld állapota semmivel sem más, mint a székely kongresszus idején vagy napjainkban. Erdély agrárnépsűrűsége akkor 100 átszámított kát. holdanként 28.5 fő. Ennek az agrárnép- sűrűségi hányadosnak a segítségével kiszámított székelyföldi várható agrárnépesség, mint eszményileg ezen a földön megélni tudó agrárnépesség száma: 281.303. Ezzel szemben az 1890. évi népszámlálás 330.642 őstermelő lakost mutat ki Csík, Háromszék, Maros- Torda és Udvarhely vármegyékben,*« tehát az agrárnépfölösleg már akkor 49.339 fő. Ez a szám azóta arányosan növekvő mennyiség. A kultúra nem emelkedett nagyobb ütemben, mint csak any- nyira, hogy ez az álló népfelesleg csak harmincezer fővel szaporodott annak ellenére, hogy időközben a lakosság több mint százötvenezer lélekkel gyarapodott. De nem lenne ilyen mértékű az álló népfelesleg gyarapodása sem, ha a szaporulat mind helyben marad, ha a mozgó népfelesleg nem jön mozgásba. Vagyis ezalatt a hatvan esztendő alatt a székelység a maga ötven-nyolcvanezernyi álló népfeleslege mellett száznegyvenezernyi mozgó népfelesleget produkált. Agrárnépfelesleg-képző erejének a mértéke tehát évente 7.2 ezrelék, általában évente 2800 lélek. 15 A mag^yar önismeret útja. II. A családi gfazdaság hozamkérdése. Erdélyi Iskola, 1936—37, IV. 3—4. sz. és kny.; Adatok a székely kivándorlás hátteréből. Hitel, 1936. évi 4. sz. 1® M. Stat. Évkönyv 1893.
