Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg
A székely népfelesleg 23 ban az 1910. évi agrárnépességgel dolgoztunk s a mai agrárnépesség amannál közel 15 százalékkal nagyobbra becsülhető. Tehát számításaink mindenképpen megközelítik a valóságot, sőt a mai valóság agrárnépsűrűségi hányadosunknál, a 46.2-nél talán nagyobbat is megindokol. Hol vagyunk tehát attól a népsűrüségi számtól, amelyre eddig építettek s amel3mek alapján kimondották, hogy a Székelyföld népesedési kérdéseit s elsősorban a kivándorlást nem a terület szűke, hanem csak a szegénység indokolja. Nem a terület szűke! Viszonylagosan igaz ez is, mert hiszen elképzelhető, hogy a föld tiszta hozama nagyobb lesz s akkor a népsűrűségi hányados is csökken. Csakhogy ahhoz, hogy a Székelyföld agrárnépsűrűsége elérhesse legalább az erdélsd szintet, ahhoz a föld tiszta hozamának, hangsúlyozzuk: nem nyers, hanem tiszta hozamának 26.5 százalékkal kellene növekednie. Ez pedig olyan kívánalom, amelynek megoldását csak nemzedékeken keresztül ható általános népművelés és szintén nemzedékek egész során keresztül érvényesülő gazdasági beavatkozás, nagyarányú tőkebefektetés, az egész Székelyföld termelési struktúrájának az átalakítása tudná csak megvalósítani és csak a késő jövőben. Addig pedig ez a mostani agrárnépsűrűségi helyzet kevés változással fennállana, sőt meglehet, hogy még akkor is fennállana, mert a népszaporulat rögtön kitöltené azokat a tereket, amelyeket a céltudatos és erőteljes gazdaságpolitika felszabadítana. Eredmén}^;, pozitív eredményt legfönnebb a társadalom strukturális átépítése s az agráréletforma mellett a bányászat, ipar és kereskedelem felélesztése, illetve megteremtése s egy bizonyos fokú polgáriasodás Ígérhetne, ha erre a Székelyföld földrajzi helyzete, főként a közlekedéspolitika keretében, alkalmassá tétetik.i- Ez esetben elképzelhető rövidebb időn belül is, hogy az agrárnépsűrűség kisebbedik, a nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is tágított élettérben a székelység szabadabban lélegezhetik s népsza“ Hogy a Székelyföld agrárnépsürüsége 100 kát. holdanként 36.5 legyen, ahhoz a számítási alapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelmi állapot mellett a területnek 307.581 kát. hold székelyföldi hozamú szántóterülettel, illetve ennek meg^felelö mennyiségű különböző mívelési ágakhoz tartozó területtel kellene gyarapodnia, ami elérhetetlen feltétel, — vagy a mívelési módnak olyan intenzívvé kellene vállnia, hogy a székelyföldi szántóterület a hőldan- kénti S.lfJf Korona tiszta jövedelem helyett 4.S5 Koronát eredményezzen. Tehát a szántóvá redukált területnek 26.5 százalékkal kellene nagyobbnak lennie, ami egyfelől a mezőgazdasági terület, másfelől a legelő- és erdőterület okszerűbb kihasználásával érhető el, vag^yls azzal, hogy a holdanként! tiszta hozamot a fenti arányban növeljük, mégpedig a szántóterületét 26.5, a kertét 11.3, a rétét 38.1, a szőlőét 10.8, a legelőét 184.0, a nádasét 22.4 és az erdőét 304.6 százalékkal. Így elérhető, hogy a Székelyföldön a tisztahozam alakulása ez volna: szántó: 3.44 helyett 4.35, kert: 8.04 helyett 8.95, rét: 2.39 helyett 3.30, szőlő: 8.48 helyett 9.36, legelő: 0.50 helyett 1.42, nádas: 4.07 helyett 4.98, erdő: 0.30 helyett 1.21 Korona — s ezzel megvalósítottuk a 307.581 kát. holdnyi területgyarapítást a minőség emelésével. í® A csíktusnádi székely kongresszus ennek a lehetőségnek a bűvöletében zajlott le. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogj^ csak az iparosítás hozhat kielégítő eredményt, de nem hiszünk abban, hogy ez az eredmény azonnali lehet és a kérdés minden vonatkozásának a megoldásaként fogható fel. Különösképpen a Székelyföld perifériális helyzetére való tekintettel.