Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - László Dezső: Korszerű magyarság
Korszerű magyarság 15 valósul meg, nem csupán a legelhagyatottabb magyar földnélküli osztál5Ta, hanem az egész nemzet közös javára is tekintettel kell lennie. Ezt a földművelésügyi reformot kíséri az ipari termelés és kereskedelem hasonló szempontú átalakítása. Ha a korszerű nemzeti gondolat alapján álló országokban a nemzeti sajátosságok hatalmas méretű érvényesítése jelentkezik, akkor ez a törekvés nálunk ismét csak a magyar népi réteg fontosságát állítja előtérbe. Ma a sajátosan magyar szellemiséget, gondol- kozási módot és élő műveltséget legdöntőbb módon a magyar nép képviseli. A nemzeti gondolat összefogó vonásából viszont az következik, hogy ezt a népi műveltséget nem lehet kizárólagosan képviselni. Ezt a műveltséget nem szabad a nagy magyar szellemekben megvalósult történelmi magyar műveltséggel szemben szektás egyoldalúsággal érvényesíteni. A korszerű magyar félreteszi a nemzeti életen belül mutatkozó különbségeket s a műndenki által elfogadott nagy magyar értékek szolgálatával dolgozik a nemzet eggyé forrasztásán. Végül az új nemzeti gondolat azon az erkölcsi alapelven nyugszik, hogy magyarnak lenni elsősorban kötelesség és áldozat s csak azután jog és előny. A magyar társadalomnak igen nagy százaléka él még abban az üzleties, zsidós felfogásban, hogy csak akkor ad a nemzetnek, ha előbb már kapott tőle, és előbb jogainak érvényesítését követeli s csak azután gyakorolja kötelességét. A nemzeti újjászületés leglényegében erkölcsi újjászületés, a nemzeti közösséghez való viszonyunknak megváltoztatása. Olyan mértékben lesz az új magyar nemzet társadalmi igazságon felépülő, magyar sajátságaiban elmélyült, missziói öntudattól duzzadó és összefogásra képes közösség, amilyen mértékben a magyar kötelesség és áldozathozatal lesz a legáltalánosabb nemzeti magatartás. Magyarországon a keresztyén gondolat mindig egyházi gondolat volt, a keresztyén mozgalmak az egyházi élet keretein belül folytak le. Bármily sok hiányossága is van a mai magyar egyházi életnek, nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a magyar keresztyén egyházak mindenikében lényeges megújulási s megerősö- dési folyamatok mentek végbe az utóbbi évek alatt, s ma Európa kevés államában és kevés népében van az egyháznak akkora tekintélye, szerepe és ereje, mint Magyarországon és a magyar nép között. Ebben a jelenségben az igazi keresztyén megújulás és államvezetés lehetősége nagymértékben adva van. Magyarország határozottan felismerte, hogy keresztyén mivolta magától értetődően kívánja meg a zsidóság kiszorítását az állami, művelődési, gazdasági és társadalmi élet kulcsállásaiból. Az eddig hozott törvények életbeléptetésével azonban a zsidókérdés közelről sincs megoldva. Mert csak félmegoldás az, ha a törvény által visszaszorított zsidók helyét zsidó erkölcsű, társadalmi szempontból megbízhatatlan, csak saját egyéni érdekeit néző, zsidó szellemű keresztyének foglalják el, ha a zsidó szellemtől megtisztított helyekre pogány és nem keresztyén felfogású emberek kerülnek. Óvakodnunk kell minden olyan intézkedéstől és lépéstől, amely a keresztyén egyház sajátos szerepét és jelentőségét elhomályosítja, vagy egyenesen
