Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - László Dezső: Korszerű magyarság
Korszerű magyarság 13 Az új nemzeti gondolat következő vonása annak missziói jellegében domborodik ki. Az új nemzeti gondolat szerint a nemzetnek minden távoleső tagját vissza kell hozni a nemzet együtt élő közösségébe, s az így összefogott nemzetet minden vonatkozásban egységessé s önmagával azonossá kell tenni. Sokan az új nacionalizmust totálisnak nevezik. En a nacionalizmusnak totálissal jelzett valóságát inkább szintétikusnak szeretem nevezni. A megelőző korszak nacionalizmusa kérdéseken, problémákon rágódó analitikus magatartás volt, s a nemzeten belül is az egymástól sajátosan különböző vonásokat és alkotóelemeket kereste s állította egymással szembe. Az új nacionalizmus a nemzeti élet legalapvetőbb, leglényegesebb vonásait keresi meg s teszi a nemzeti élet tengelyévé. Végül azt mondhatjuk, hogy határozott közösségi jellemvonása ellenére is az új nacionalizmus többet követel az egyéntől és nagyobb mértékben veszi igénybe az egyén teljes munkaerejét, mint a régi nacionalizmus, hogy így viszont többet is nyújthasson neki. Az új nemzeti törekvés nem egy osztálsmak, nem nehány zseniális embernek, hanem a személyesen érdekelt egyének nagy sokaságának a vállalkozása. S először nem jogról, hanem kötelességről beszél, először áldozatot kíván és csak azután s annak mértéke szerint biztosít előnyöket. A korszerű keresztyénség egy negatív tényben, az úg5mevezett antiszemitizmusban jelentkezett. Még a legeltorzultabb és legdurvább antiszemitizmusban is van egy gyökeres keresztyén igazság: a keresztyén állam legfontosabb élettevékenységei: a művelődés, gazdasági élet, nevelés, bírói és törvényhozói munka nem képzelhető el másként, csakis keresztyének kezében. A keresztyén világ el- liberálizálódásának tudható be, hogy a keresztyén állam a legfontosabb közösségi életnyilvánulások irányítása terén zsidóknak és pogányoknak helyet engedett. Ez a jelenség szöges ellentétben áll az igazi keresztyénséggel. A keresztyén gondolat a legtöbb európai országban nem jutott túl ezen a negatív, de azért szükségszerű érvényesítésen, sőt a nacionalizmus új rendszere néhol bizonyos pontokon szembe is került a keresztyénség helyes képviseletével. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a három korszerű gondolat közül a keresztyén gondolat tudott a legkevésbbé a maga tisztaságában érvényesülni. Másfelől azonban meg kell állapítanunk, hogy a XVIII. és XIX. századi süly- lyedése után századunk harmadik évtizedétől kezdve a keresztyén egyház és keresztyénség súlya egyre inkább növekedik. ra. A HÁROM KORSZERŰ GONDOLAT általános jellemzése után föl kell tennünk a kérdést, hogy ennek a három gondolatnak az érvényesítése mit jelent a mai magyar életben. A korszerű társadalmi gondolat Magyarországon nem jelenthet mást, mint a magyar földdel együttélő magyar nép fölemelését új.
