Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 3. szám - Szabó T. Attila: A románok újabbkori erdélyi betelepülése
140 Szabó T. Attila Ennek következménye az, hogy a XVII. század vége felé a Székelyföldre is kezd beszivárogni a románság. A birtokosok szívesen látták őket, csak a székelység nem nagyon örvendett a rendetlen életet élő, a más tulajdona tiszteletének elvével akkor még nem nagyon ismerős jövevények betelepülésének. Mikes Kelemen faluja, Zágon például 1721-ben olyan veszedelmesnek tartja a falu határán jelentkező románságot, hogy végzést hoz ellene: ».. .Mivel falunkban sok jövevény oláhok mind az múlt esztendőben, mind penig ez jelenvalóban származtanak, kik miatt is az elmúlt 1720. esztendőben határunkon s falunkban is s marháinkban sok kárunkat tapasztaltuk lopás miatt, azért végeztük mind közönségesen falustól megegyezvén, hogy ez napságtól fogva valamennyi marhabeli kár falunkban és határunkon az lopás miatt történik, azt közönségesen az itt lakos oláhok fizessék meg, ha az tolvajt az falunak kezébe nem adhatnák; hogyha penig az tolvajt, az ki miatt az lopás esik, az falunak kezében adhatják, az falu tartozzék kézihez venni az tolvajt, és így az oláhok az kár fizetéstől immunisok lésznek, ha megbizonyosodik, hogy az lopás amiatt az ember miatt lőtt, az kit ők kézhez adnak, «i» A románság ellen azonban csak olyan helyeken tudott védekezni a székelység, ahol a szabad székelység többségben volt. Itt, ha le is telepedett és meg is gyökeresedett a román betelepülő, utódai már elszékelyesedtek. A székelyek román voltának Jorga Miklóstól és másoktól tudományosan is bizonygatott meséje az ilyen szórványos elszékelyesedés helytelen értelmezése és szándékos megnagyí- tása révén keletkezett. A székely falvak maguk nem szívesen fogadták be a románságot. Megerősödni és elszaporodni csak ott tudott, ahol a nagyobb földesúri birtokok is segítették a folyamatot. A románság erörekapásának jellegzetes területe Gyergyó. Itt a gyergyói lapály kiszélesedő medencéjében a székely községek a XVI. század végéig már mind kialakultak. A mai Gyergyó területén vannak azonban román községek is, de ezek jobbára bent a havasok irtásain, a félreeső folyóvizek völgyeiben keletkeztek. Lenn a Maros völgyében a XVIII. század végéig csak két román település létesült, délen Vasláb, északon meg Várhegy vagy Várhegyalja. Mindkettő a szárhegyi gr. Lázár-család telepítésének eredménye. A többi román község, illetőleg település részben a Maros mellett, részben a Kisbeszterce meg a Békás és mellékvizei mellett mind a XVIII. század legvégén, illetőleg a XIX. század folyamán keletkezett és erősödött meg. Legtöbbje még ma sem olyan'zárt faluformában élő települési közösség, mint amilyenek például a Maros medencéjében, a gyergyói síkság székely falvai. A havasokon legeltető román pásztorok irtásokba telepedett, össze nem függő szórvány-településeinek elpettyegtetett foltjai tartoznak egy-egy központi maghoz; itt is gyakran a központi település a másodlagos és nem a havasokban elszórt házcsoportokból álló szórvány-települések.^» >*Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára. Br. Szentkereszthy-lt. ™Vö. tőlem: »Gyerg^yó helynevei« 9. kk.
